11. Látjátok, mekkora betűkkel írok néktek a saját kezemmel!
12. A kik testre szépek szeretnének lenni, azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre; csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek.
13. Mert magok a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek.

Videtis, qualibus literis vobis scripserim mea manu.
Quicunque volunt placere juxta faciem in carne, hi cogunt vos circumcidi; tantum ut ne persequutionem sustineant cruce Christi.
Neque enim qui circumciduntur, ipsi Legera servant; sed volunt vos circumcidi, ut in carne vestra glorientur.

11. Látjátok. A görög IÓSTS ige jelentése annyiban kétséges, hogy vagy felszólító, vagy kijelentő módban kell fordítani, de az igeszakasz jelentését ez csak kevéssé, vagy egyáltalán sehogy sem befolyásolja. De hogy még jobban meggyőzze a galatákat a velük kapcsolatos aggodalmairól, valamint bebiztosítsa, hogy gondosan el is olvassák, megemlíti, hogy ezt a hosszú levelet saját kezűleg írta. Minél több fáradsággal munkálkodott a hasznukra, annál nagyobb késztetést éreztek az elolvasására, éspedig nem felszínesen, vagy a legnagyobb figyelemmel.

12. A kik testre szépek szeretnének lenni. Az efféle emberek nincsenek tekintettel az épülésre, hanem a nép tapsának megszerzésére irányuló becsvágyó kívánság hajtja őket. A görög sunpooronnoat ige nagyon kifejező, s jelöli azokat a kedves tekinteteket és megszólításokat, melyeket mások elbűvölése céljával vetettek be. A hamis apostolokat becsvággyal vádolja. Mintha azt mondta volna: „Mikor ezek az emberek a körülmetélkedést szükséges teherként teszik rátok, akarjátok tudni, miféle emberek ők, mi a tiszteletük, vagy törekvésük célja? Tévedtek, ha azt képzelitek, hogy valamiféle istenfélő buzgalom hajtja őket.
A szemük előtt lebegő cél az emberek kegyeinek megszerzése, vagy megtartása, mikor ezt a kenőpénzt kínálják”. Mivel zsidók voltak, ezért választották a saját nemzetük jóakarata megtartásának, vagy legalábbis a neheztelése csillapításának ezt a módját. Ez a becsvágyó emberek szokásos eljárása, mikor aljas módon hízelegnek azoknak, akik kegyeiből reménykednek előnyökhöz jutni, s befurakodva azokba, megkedveltetik magukat, így mikor a jobb embereket elmozdították, osztatlan hatalmat élvezhessenek. Gonosz céljaikat feltárja a galaták előtt, hogy óvatosságra ösztönözze őket.

Csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek. Az evangélium tiszta prédikálását Krisztus keresztjével jelzi. De ez egyben utalás a kedvelt sémájukra is, mikor Krisztust a kereszt nélkül prédikálják. A halálos düh, melyre a zsidók lobbantak Pállal szemben abból fakadt, hogy nem voltak képesek a ceremóniák elhanyagolását elviselni. Az üldöztetések elkerülése érdekében ezek az emberek hízelegtek a zsidóknak.
Mégis, ha ők maguk megtartották volna a törvényt, a viselkedésük tűrhető lett volna. Ám épp ellenkezőleg, az egész egyházat megzavarták a személyes könnyebbségük kedvéért, és semmiféle fenntartásuk sem volt, mikor zsarnoki igába fogták az emberek lelkiismeretét, hogy ők teljes mértékben mentesülhessenek a testi nehézségektől. A kereszt fenyegetése arra indította őket, hogy megrontsák a kereszt prédikálását.

13. Mert azok sem, akik a körülmetélkedéssel tartják meg a törvényt. A régi változat és Erasmus így fordítják: a körülmetélkedettek. Nekem azonban úgy tűnik, hogy Pál csak a tanítókra utal, így inkább az „a körülmetélkedéssel tartják meg” kifejezéssel fordítom a szavakat, ami nem foglal magában minden körülmetélt embert, s így elkerüli a kétértelműséget.
A jelentése a következő: „Nem a törvényhez való erős ragaszkodásuk folytán kötnek meg benneteket a ceremóniák igájával, mert még a saját körülmetélkedésük ellenére sem tartják meg a törvényt. Kétségtelenül a törvény ürügyével követelik tőletek, hogy körülmetélkedjetek, de jóllehet ők maguk is körülmetéltek, mégsem tartják be azt, amit másoknak parancsolnak.” Mikor valójában azt mondja, hogy nem tartják meg a törvényt, akkor kétséges, hogy vajon az egész törvényt, vagy a ceremóniákat érti alatta. Egyesek úgy értik a szavait, mintha azt mondaná, hogy a törvény elhordozhatatlan teher, s ezért nem tesznek eleget a követelményeinek. De inkább arra céloz, hogy nem őszinték, mert hacsak nincs a saját céljaik összhangban, szabadnak érzik magukat a törvény megvetésére.
Manapság is dühöng mindenütt ez a fertőző betegség.
Látunk sokakat, akik a inkább a becsvágytól, mintsem a lelkiismerettől hajtottan védelmezik a pápai rendszer zsarnokságát. A talpnyaló apostolokról beszélek, akiket a konyha illatai vonzanak, s akik a tekintély látszatával hirdetik, hogy a szent katolikus egyház rendeleteit tisztelettel be kell tartani. S közben micsoda életvitelt folytatnak mindvégig! Nem törődnek többet a római szentszék rendeleteivel mind egy szamár bőgésével, de gondosan ügyelnek a személyes kockázatok elkerülésére.

Röviden, Pál ugyanezzel az ellentmondással szembesült ezeknél a csalóknál, mint manapság mi az evangélium képmutató professzorainál, akik a Krisztus és a pápa közötti szörnyűséges egységet mutogatják nekünk. Pál tehát kijelenti, hogy nem őszinte emberekként tevékenykednek, s nincs más céljuk a körülmetélkedés megparancsolásával, mint hogy dicsekedhessenek a zsidóknak az általuk összeszedett megtérőkkel. Ez a „hogy a ti testetekkel dicsekedjenek” szavak jelentése. „Diadalmenetet akarnak ülni felettetek, s ki akarják elégíteni a saját, a taps utáni vágyukat a megcsonkított testeitek, mint a békesség és a harmónia jeleinek felkínálásával a törvény hamis zelótáinak.”