A forum északi szélét a capitolium bejáratával Póczy Klára tárta fel. Előzetesen és röviden írt erről munkáiban, közreadva a capitolium bejáratáról készített fényképfelvételeket. Itt szembetűnik a csatorna, amiről ugyan az ásató a szövegben nem tesz említést s a vázlatos helyszínrajzon sem tünteti fel. Véleményem szerint ez a csatorna a forum pontos helymeghatározásának egyik legfontosabb segítője, mert mint láttuk körbeveszi a teret.

Ebből következik, hogy a forum tere 46x45 m, alapterületű, vagyis 2070 m2. Természetesen a K-i és Ny-i oldalt még néhány helyen hitelesíteni kell. Erre meg is van a lehetőség. A D-i szegély biztos. Az É-i szegélyt Póczy Klára részletes közleménye után mérhetjük majd egészen pontosan a D-i szegélyhez. Végeredményben tehát néhány m2 eltérés az alapterületben még adódhat a későbbi pontosító ásatások következményeként.

Így korai lenne még leírni az egész forum-insulát. Ha leírni nem is, de kiszerkeszteni és felvázolni a rendelkezésünkre álló kevés adat segítségével is megkísérelhetjük. Előre kell azonban jelezni, hogy a forum-insula pontos határaihoz nem rendelkezünk olyan biztos adatokkal, mint a forum kövezett terének széleit jelölő csatornák voltak a tér helymeghatározásánál.
Ha a tér É-D-i tengelyét meghúzzuk, láthatjuk, hogy a D-i „X”-exedrát pontosan felezi a tengely. Azt azonban csak sejthetjük, hogy a tér É-i végében feltűnő hasonló méretű építmény (Póczy Klára ásatásaiból) egy hasonló, az általunk feltárttal szimmetrikusan elhelyezett „Y”-exedra. A tér É-D-i tengelye ezt is pontosan felezi.

Mindebből a tér szimmetrikus kiépítésére következtethetünk. A capitoliumi szentély mögött 1975-76 telén tártam fel egy 480 cm széles római utat. Mellette olyan faragvány került felszínre, amely eredetileg az itt rejlő szentélyt díszíthette. Ez az út a forum-insula É-i határa. (Műemlékileg bemutatott szakasza a Városház utcai romterületen, a régi mozi helyén látható, de Tomka Péter egyenes folytatását a Fő tér 8. sz. ház alatt a Tábornokház hátsó szárnyában is kiásta).
Ahol a capitoliumon áthaladó P-Q tengely ezt a főutat (Decumanus) metszi, onnan a tér szélességének egységét (45 méter) jobbra és balra kimérve azt tapasztaljuk, hogy K felé pontosan a romterületen látható épület sarkát, Ny felé egy még feltáratlan pontot kapunk a Storno-ház alatt . A 26. ponton metszette egymást a Cardo (É-D-i főútvonal) és a Decumanus. Ezt a metszéspontot statikai okokból nem vizsgálhattuk meg, de közelében a Storno-ház pincéjében 1983-ban dokumentálhattam a Cardo többször átépített szakaszát.

A forum-insula ÉNy-i sarka tehát egyelőre közelebbről nem vizsgálható meg, de pontosan kiszerkeszthető. Közelében olyan építészeti faragvány (korinthoszi oszlopfő) került elő 1982-83-ban, amely a feltárt épületalapokkal együtt mutatja, hogy a szomszédos insulák a Cardótól Ny-ra és a Decumanustól É-ra még jelentős, díszes középületek voltak.
Magában a forum-insulában az ÉK-i részen a III. század első feléből származó Minerva-torzót találtam a IV-V. sz.-i feltöltési rétegben. Mélyebb rétegben fehérmárvány monumentális szobor töredéke és kannelurás kőoszlopok darabjai kerültek elő. Ezek a helyszínen megőrzött féloszlop-dobok feltehetően a közeli szentélyből, talán a capitoliumi szentélyből származnak. A forum-insula szélessége tehát hitelesen 90 m, vagyis két egység (a tér méretét véve egy egységnek). Hosszúságának - Vitruvius 3/2 aránymeghatározásához ragaszkodva - 135 méternek kellene lennie.

A Cardo-Decumanus metszésétől D felé lemérve a 135 métert, azt láthatjuk, hogy nagyjából itt metszi egy K felől ferdén befutó út a Cardót. Ez a metszéspont vagy becsatlakozás szintén beépített területre az Új u. 10-12. sz. házak alá esik, ezért csak kiszerkeszthető az utak irányából. Így a Cardo Storno-ház alatti, Kolostor u. 1. és Új u. 22-24. sz. alatti szakaszainak összekötésével valamint a K-ről bevezető út Szt. György u. 12-14. sz. alatti, tehát három helyen megfigyelt szakaszának egybekötésével és meghosszabbításával.
Valószínű, hogy a K-i út a forum-insula DNy-i sarkához csatlakozott. További ásatásoknak kell tisztázniuk, hogy a forum-insula D felől hogyan volt kiépítve az „X” exedra és az „A”, „B”, „C” helyiségek mögött. A „C” helyiség mögött még hypocaustumos, korai római épület állt, Radnóti Aladár pedig az „A” helyiségtől DNy-ra talált római falakat. Az azonban még nem tisztázódott, hogy a D-i oszlopcsarnokkal esetleg feltételezhető párhuzamos út vagy sikátor zárta-e le az insulát D felől, s így szabályos alakú s nagyjából szimmetrikus elrendezésű volt, vagy a K-i út képezte a határát és így szabálytalan négyszögű formát mutatott.
Az sem dönthető még el, hogy a tér kitűzésénél megállapítható szimmetria elvét alkalmazták-e az egész forum-insula alaprajzának megtervezésénél vagy csak a Cardo és Decumanus melletti épületegyüttesek méretbeli arányainál vették ezt figyelembe. Mint láttuk, a forum mögötti útszakaszon mért insula-szélesség 90 m, a Cardo mentén mért insula-hosszúság kb. 135 m. Ez azonban lehet hogy nem egy insulahossz, mivel a Decumanustól a K-i út becsatlakozásáig az út kb. második harmadában csatlakozhatott a porticusra vezető forum bejárat a Cardohoz.

Ezek alapján a forum az alábbiakban írható le:
A szabályos téglalapalakú (négyszögű) tér szimmetrikus elrendezésű. Egész felületét szabályosan lerakott kőlapok fedik. A téren nyitott esővíz-elvezető csatorna fut körbe. A csatorna D és K felé lejt. Így a DK-i sarokban víznyelőt, onnan elvezető (fedett?) csatornát kell feltételezni. S mivel a tér takarítása esetleg a vizet is megkívánta, (s más szempontból is) kutat kell feltételezni az ÉNy-i sarok közelében (a Városháza DNy-i sarka mellett), a csatornák lejtése ugyanis innen indul.
A teret É felől a capitoliumi szentély és valószínűleg egy szimmetrikusan elhelyezett másik szentély (Hercules) zárja le. A két (?) szentély között udvarszerű beugrás látható, amelynek megfelelőjét a tér D-i végében, pontosan szemben találjuk meg. A tér D-i oldalán oszlopcsarnok emelkedik. Tetejét tegulák és imbrexek fedik. A porticusból a forum 30-40 cm-rel mélyebb kövezetére a szegélyköveken kiképzett, lépesőszerű lejáratokon léphetünk le.

Az oszlopcsarnokból nyílik a D-i exedra, amelyből lépcső vezet a központi fűtéssel ellátott hivatali helyiségekbe, azaz a (feltehető) curiába. A tér Ny-i oldalát podiumon álló épület zárja le. Három lépcsőfokon mehetünk fel az egyszerű, terrazzo-padlós, de részben pirosra festett falú épületbe, amely előtt szintén oszlopsor, valószínűleg porticus emelkedik. Padlófűtést itt nem találunk, feltehetően ez a basilica, az üzletkötések, a törvénykezés háza. (Ez azonban nem azonos az 1975-76 telén részben feltárt csarnoképülettel, amit akkor, lévén a forum közelében, a mai Fő téren, feltételesen basilicának tartottam. Később Póczy K. is így említette Scarbantiáról szóló könyvében. Azóta kiderült, hogy ez az épület a késő-római horreum, azaz raktár volt. Ma burkolatban, kavicsrakással látható).

Nyugat, dél és észak felé tehát oszlopsorokkal díszített épületek zárják le a teret: kelet felé viszont egy vastag falú, emeletes építmény közvetlenül a forum széléhez simul. A forum kiépítésének korai periódusából megmaradt épületben hypocaustumos fűtéssel melegítették az ott gyülekezők lábait. Ez volt talán a curia egyik melléképülete, a gyülekezőterem.
A tér tehát K felől magas, komorabb épülettel záródik, É-i és D-i oldalán 3-3 szakaszos, oszlopokkal tagolt építmények díszelegnek, Ny-i részét pedig feltehetően hosszú, a tér felé oszlopsoros épületsor zárja.

A forumra a D-i oszlopcsarnokon át sétálhatunk le és feltehetően a Decumanusról, É felől is bejuthatunk a térre. Az északi bejáratra utal egy kőtöredék, amelyen ARCV(S) „ív” felirat olvasható. A forumon császárok(?) lovasszobrai, helyi hivatalnokok álló szobrai és istenségek fogadalmi emlékkövei emelkednek. A déli középületekben is állnak oltárok. Így a „C” helyiségben a terrazzo padlótól keletre, a központi fűtéssel el nem látott részen három darabra törött kis homokkő-oltár került elő. Az oltárkő felső feliratos része hiányzik, alsó része is töredékes, így egyelőre csak azt állapíthatjuk meg, hogy egy légiós veterán katona állította.

Nem biztos, hogy a déli helyiségekben szentélyek voltak. Az oltárok egyéb hivatali helyiségekben is állhattak, feltehetően az istenség ott látható szobra mellett. A Cardo és a K-i út kereszteződése közelében, a forum-insula DNy-i sarkánál Liber Pater és Mercurius tiszteletére állított oltárköveket találtak 1950-ben.

A fontos útkereszteződésnél joggal feltételezhetjük a település legkorábbi központját s így a legkorábbi szentélyeket. Mercurius és Lieber Pater szentélye közelében, feltehetően a Cardo Ny-i oldalán, a K-i út becsatlakozása mellett állhatott Silvanus szentélye. Bár az 1858. évi csatornázáskor talált Silvanus oltárkő és a szentélyt említő kőtábla pontos belvárosi lelőhelye nem ismert. Feltehető, hogy az utasok védőjeként is szereplő Silvanust, akinek Mercuriussal közösen is állítottak oltárokat, szintén a forumtól DK-re, a Mercurius szentély közelében tisztelték meg egy kultuszhely létesítésével.
A Silvanus-szentély Kolostor utca alatti feltételezését alátámasztani látszik a többi soproni Silvanus oltárkő lelőhelye: a Magyar utcai Silvanus-szentély oltárkövei és a Szt. György u. 7. sz. ház alapjai alatt talált oltárkő ugyanazon K-i út 118mentén kerültek elő, amely a Kolostor u. 9-Új u. 12. sz. ház alatt metszi a Cardót.
Az útkereszteződés közelében 1856-ban Isisnek és Bubastisnak állított oltárt is találtak a Kolostor utcai ház pincéjében. A szentélykörzetek tehát a forum É-i oldalán és a forum DNy-i sarkánál találhatók. Ezekből sajnos ma a helyszínen semmi sem látszik. Annál inkább szembetűnik a forum D-i oszlopcsarnoka és exedrája az előtte álló lovas szobrokkal. Bár az oszlopokból csak néhány oszloptalapzat, a szobrokból pedig csak a bázisok maradtak meg, ezek alapján is látható, hogy Scarbantiában a pompeji forumábrázoláshoz egészen hasonló kép tárul elénk. Julia Felix pompeji házának falképén az oszlopcsarnok és a lovas szobrok előtt a „Forum Civile” piacát ábrázolta a korabeli festő. Így kell elképzelnünk a nagyjából korabeli scarbantiai forum déli részét is.

De honnan tudjuk, hogy „korabeli” a bemutatott ábrázolás és feltárt forum részletünk? A pompeji faliképet a forum ábrázolással és az egész várossal i. sz. 79 augusztusában borította el a Vezúv hamuja, iszapja, vulkáni kőzete. Az előző hónapban, 79 júliusában lehelte ki lelkét a 69 éves Vespasianus, miután utolsó szavai elhangzottak:
„A császárnak állva kell meghalnia.”53(20) Vespasianus, esetleg fiai, Titus (79-81) vagy legvalószínűbben Domitianus (81-96) adományozta Scarbantiának a municipiumi rangot. A flaviusi municipium forumát valószínűleg ezután kezdték méltó módon kiépíteni. Így tehát a bemutatott ábrázolás méltán nevezhető egykorúnak, amennyiben már a Flavius nemzetségbe tartozó fenti három császár valamelyikének uralkodása alatt megkezdték a scarbantiai forum átalakítását ma feltérképezhető formájára.



Gömöri János