Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda. Mócsy A.: Attributio Aquincumban és a város decurioi. Arch. Ért 78., 1951, 107.
Kr. u. 124-193 között.


Iuppiter Optimus Maximusnak es Iuno Reginának (lovi Optimo Maximo et Iunoni Reginae) az eraviscusok közösségének üdvéért és sértetlenségéért (pro salute et incolumitate civitatis Eraviscorum) T(itus) Ael(ius) Valens és P(ublius) Ael(ius) Dubitatus, Aquincum municipium városi tanácsának elöljárói (duumviri municipii Aquincensium).



A felirat a Római Birodalom egész területén egyedülálló módon arra szolgáltat bizonyítékot, hogy az Eraviscus törzs korábbi, a peregrinus jogállás időszakában létrehozott civitas szervezete, amelynek a városalapításkor mint közigazgatási egységnek - mint mindenütt a Római Birodalomban - meg kellett volna szűnnie, a municipium rang adományozása utáni időkben továbbra is létezett.
Egyelőre megmagyarázhatatlan okokból csakis itt, de egészen a Kr. u. 3. század végéig továbbra is fennmaradt. Aquincumban az ilyen típusú feliratokon általában megfigyelhető, hogy a municipium tisztviselői egyben a civitas Eraviscorumban is valamilyen tisztséget töltenek be.

A két ”tanácselnök” nevében Hadrianus nemen gentiléje (Aelius) fedezhető fel (az utóbbiéban ráadásul a császár praenomene [Publius] is): ebből arra lehet következtetni, hogy mindketten Hadrianus idején polgárjog-adományozásban részesített bennszülöttek lehettek.