logo

XVII Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Pompa

Egyébként nemcsak ezek a részletek árulják el a cirkuszi játékok vallásos eredetét. A versenyt kötelezően megelőzte a pompa nevű ünnepélyes felvonulás, melyben a diadalmenet elemei és ősi áldozati szokások vegyültek. A felvonulás a Capitoliumról indult, aztán a Forumon, majd a Vicus Tuscuson és a Velabrumon át ért a cirkuszba, ahol a tömeg zajos tetszésnyilvánítása közepette körbevonult.
A menet élén a játékokat adó tisztviselő haladt, pompás kocsin. Lehet, hogy tönkremegy ezen a napon, mert a pártok előnytelen szerződést kényszerítettek rá, de legalább volt annyi vigasza, hogy nem sajnálták tőle a dicsőséget. Bíbortógát viselt és pálmákkal hímzett tunikát; kezében sas alakban végződő elefántcsont jogart tartott: mögötte egy rabszolga aranykoronát emelt a feje fölé. Körülötte fiatal rómaiak haladtak gyalog vagy lovon, aszerint, hogy lovagok fiai voltak-e vagy sem — mintha csak a város gyönyörködni akart volna maholnap már a falakat védő fiatalságában, mintha büszkélkedni akart volna velük az idegenek előtt. Utánuk jöttek a hajtók a kocsikon.

A menetet szoborvivők felvonulása zárta; mögöttük papok és a konzulok vonultak. A szobrok egy része isteni jelvényeket, baglyot, pávát vagy villámot ábrázolt, ezeket arannyal és ezüsttel díszített kocsikon szállították. A kocsikat a szertartás előírásai szerint olyan gyermekek hajtották, akiknek apja is, anyja is élt. A többi szobrot saroglyán vitték: ősi istenek és félistenek ábrázolásait, mint Ops és Latona, istenné nyilvánított császárok (Caesar, Augustus) és különös tiszteletben tartott asszonyok képmásait.
E két méltóságos, tiszteletet parancsoló csoport között kapott helyet a zenészek és táncosok csapata: vörös tunikába öltözött, feltűnő övet viselő, felcicomázott harcosok egy karmester vezényletére lantok es fuvolák hangjára négy rövid ütemből álló ritmikus táncot mutattak be. A táncosokat szatírok és silenusok követték: füstölőt rázva, bohózatba illő mozdulatokkal ütemre riszálták kecskebőrbe burkolt tomporukat.

romaikor_kep



A hagyomány szerint a felvonulás alatt szentségtörésnek számított kiállni az ablakba. Azt is mondják, hogy amikor a menet a cirkuszba ért, a nézők aggódva függesztették szemüket a saját védőistenségük szobrára: ha a hordozók mozdulatainak jóvoltából rájuk biccentett, bátorításnak vették terveikhez, vágyaik teljesüléséhez.
A szertartás rengeteg hagyományos elemet őrzött: az istenek kocsijait hajtó gyermekek nem tarthatták bal kézzel a gyeplőt és nem ejthették el, nagy baj lett volna, ha a felvonulás alatt egyetlen ló is megbotlik stb. De a tilalmak mélyebb jelentését a közönség már nem ismerte, és megszegésük legfeljebb arra szolgáltatott ürügyet, hogy a játékokat újrakezdjék - és még ezt a szokást is szabályozni kellett, mert visszaélésekre vezetett.

Valójában a császári Róma polgára számára a pompa a versenyek kezdetét késleltető unalmas ceremónia volt, hacsak nem tarkította valamilyen szokatlan esemény, például egy kétméteres óriás feltűnése a sorban.


Forrás:
Roland Auguet: Kegyetlenség és civilizáció. A Római játékok
Fordította: Balkay Bálint
Európa Könyvkiadó Budapest, 1978
ISBN 963 071055 2