A gladiátoriskola falain fiatal nőktől származó, névre szóló szerelmes üzeneteket olvashattak, ám a legtöbb üzenet szerzője nem fedte fel a kilétét. Feltehetőleg az aréna bűvöletében élő, valamelyik híres gladiátor iránt rajongó ártatlan lánykák sejthetők e feliratok mögött. Olykor (házas) barátnők együtt írtak (számukra elérhetetlen) hőslikról. Amikor a gladiátorok (vagy a legszenvedélyesebb rajongóik) válaszoltak ezekre az üzenetekre, férfiasságukat hangsúlyozták.
A vulkáni hamunak köszönhetően számos ilyen üzenet maradt fenn Pompejiben. Az olyan szövegek, mint Cresces reti(arius) puparum nocturnarum („Cresces, a szigonyos, aki éjszaka behálózza a lányokat"), Cresces, puellarum dominus („Cresces, a lányok ura"), vagy suspirium puellarum tr(aex) Cetadus („Celadus, a trák, aki megdobogtatja a lányok szívét"), sokat elárulnak a gladiátorok hírnevéről.
Tudatában voltak a nők körében élvezett népszerűségüknek, és rajongóikkal találkákat beszéltek meg félreeső helyeken, a gyakorlótéren kívül. Az idő múlásával legtöbbször mindkét fél részéről elapadt a nagy szerelem, és a gladiátor kiűzetett a lányok szívéből. Néhány nő azonban nem tudott szabadulni e béklyótól, és a mindennapi életben is egyértelműen kimutatta szerelmes rajongását. Kard vagy dárda alakú hajtűt viselt, amely halott gladiátor vérébe mártva volt a legértékesebb.
Voltak, akiket zavart a gladiátorok túlzottan férfias viselkedése, és leplezetlen megvetéssel írtak róluk, vagy ellenszenvüket kifejezendő Priapus, a termékenység istenének a társaságában ábrázolták őket. Priapus nem éppen a kellemes külsejéről volt híres: kicsi, torz testtel, de hatalmas duzzadó fallosszal rendelkezett.
A Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban található bronz tintinnabulum (csengettyű) készítője még ennél is tovább ment. Egy csöppnyi férfi, egy gladiátor maga a csengettyű, akinek hatalmas nemi szerve egy feldühödött, állkapcsát marcangolásra széttáró kutya fejében végződik. A vadállat feje fenyegetően fordul a gladiátor felé, aki éppen .arra készül, hogy kardjával levágja az állat fejét. Ám ezzel egyszersmind önmagát kasztrálná. Ez a kasztrálás esetleg értelmezhető úgy, mint a gyönyörérzetért fizetett utolsó ár, de az is lehetséges, hogy pusztán egy olyan bronzöntő elképzelését tükrözi a figura, aki féltékeny volt a gladiátorok szexuális vonzerejére, amelyet ilyen kegyetlen módon próbált nevetségessé tenni.
Egy költő jóvoltából ismerjük egy olyan nőnek — egy szenátor feleségének — a történetét, aki szerelmes lett egy gladiátorba, akiért fel is adta az egész életét. Ez a történet azt is megmutatja, hogy a gladiátorok iránti szerelem nem volt tekintettel a társadalmi rangokra és osztályokra. A szóban forgó nőt Eppiának hívták, aki egy bizonyos Sergiusba lett szerelmes, akivel aztán Alexandriába menekült.
Nehezen magyarázható meg, hogy miért éppen Sergiusba lett szerelmes, aki nem volt éppen a kardforgatók mintaképe. Iuvenalis, aki lejegyezte a két szerelmes történetét, a következőképpen ír róla:
„Eppia mégis mily bájon, milyen ifjú varázson
gyúlt fel, hogy »gladiátorné«-nak hagyta nevezni
érte magát? Mert Sergiolusnak az álla borotvált
volt már, és csupaseb karral készült nyugalomba.
Volt sok egyéb rútság is az arcán; így a sisaktól
feldörzsölt roppant púp orrának közepén s a
másik nagy csúfság: örökös csepegése szemének.
Ám gladiátor volt! S ettől lett ő Hyacinthus!
Ez szeretőjének több, mint nővér, haza, gyermek,
férj, hisz a fegyvereket szeretik! S ha e Sergius egyszer
díszkardot kap, Veiientóvá rútul előtte!"
Eppia és Sergius kapcsolatánál tragikusabb volt Faustinának — aki Antoninus Pius császár (138-161) lánya és a császár utódja, Marcus Aurelius (161-180) felesége volt — egy gladiátor iránt érzett plátói szerelme. Ez a Historia Augusta-ban olvasható történet feltehetően csak a fantázia szüleménye, de hogy egy komolynak és tisztességesnek ismert császár-nőről az a hír járta, hogy szerelemre lobbant egy gladiátor iránt, mégis elárul valamit arról a vonzerőről, amit a gladiátorok a legfelsőbb körök hölgytagjaira gyakoroltak.
A történet szerint Faustina egy nap egy csapat gladiátort látott menetelés közben. Azon nyomban beleszeretett az egyikbe, akit sem éjjel, sem nappal nem tudott száműzni a gondolataiból. Kettejük között azonban bármilyen érintkezés elképzelhetetlen volt. Faustinán teljességgel elhatalmasodott ez a szerelem, amit végül a férjének is megvallott. Jövendőmondók azt tanácsolták a férjének, hogy ölesse meg a gladiátort, Faustina pedig fürödjön meg a halott vérében, és utána háljon a férjével. Így is történt. A gladiátort meggyilkolták, Faustina szerelmét pedig kioltották. A történet pikáns részlete, hogy Faustina később egy fiúnak adott életet, Commodusnak, aki császársága alatt olykor inkább viselkedett gladiátorként, mint császárként.
Egy másik császárnőt, Claudius harmadik feleségét, Messalinát is hírbe hozták egy gladiátorral, de az ő esetében ez a kaland nem keltett akkora feltűnést, mivel meglehetősen sok férfival folytatott viszonyt. Állítólag még egy bordélyban is saját szobája volt, ahol Lycisca álnéven rendszeresen addig szerelmeskedett, míg szó szerint össze nem esett. A kettejük közti kapcsolat jellegéről azonban már nem szólnak a források. Cassius Dio csak annyit említ meg, hogy a császárnő egyik szeretőjét, Sabinust a Claudius által szervezett játékok alatt legyőzték, s amikor Claudius és a nép meg akarta öletni, Messalinának szenvedélyes védőbeszédével sikerült megmentenie az életét.
Felmerülhet a kérdés, hogy együtt alhattak-e a szerelmes nők gladiátoraikkal a barakkban. Bár nem zárhatjuk ki teljesen, egyetlen halvány utalástól eltekintve hiányoznak az arra utaló bizonyítékok, hogy ez az érintkezés szokványos módja volt. A pompeji gladiátoriskola fegyverraktárában tizenhét gladiátor és egy gazdag ékszereket viselő nő holttestét találták meg. A nő smaragd nyakláncot, két karkötőt és számos gyűrűt viselt magán, és volt nála egy dobozban egy kámea [domborműves ábrázolással díszített drágakő — a ford.] is. Nehéz megmondani, hogy ki lehetett ez a hölgy, és pontosan mit keresett ott. Talán az egyik gladiátor szerelme volt, vagy egy gladiátorokat látogató prostituált, vagy egyszerűen egy nő, aki a hirtelen jött láva elől a gladiátoriskola fegyverraktárába menekült?