A spinán, az elválasztó falon magán számos emlékmű, többek között két obeliszk, az ovae (tojások) és a delfinek voltak láthatók. A tojások a Dioscurosok, Castor és Pollux tiszteletére kerültek a spinára. (ova honori Castrorum. Tertullianus de spect. VIII.) Ezzel utaltak az ikrek isteni származására. (A Lédát hattyú képében elcsábító Zeus fiai voltak, akik tojásból keltek ki) Ők a rómaiak védőisteneihez tartoztak, templomuk a populares legfontosabb helyszíne volt. Az ikrek közül Castor legyőzhetetlen volt kocsihajtásban, emellett a vadlovak eredményes megszelídítője is. (Már amennyire hihetünk megbízhatatlan költői forrásainknak, akik néha a másik ikerről állítják ugyanezt. pl. Propertius)
A delfinek Poseidón (Neptunus) tiszteletére kerültek ugyanide. (delphinae Neptuno vomunt. Tertullianus de spect. VIII) A görögök tengeristene ugyanis a klasszikus idők előtt hadisten, sőt főisten is volt, egyik szent állata pedig ebből következően a ló volt. Így került a lóversenyzés védnökei közé, s így jelezhették a szintén neki szentelt tengeri emlősök a megtett köröket.

A spina mindkét végén ott álltak a meták, a fordulópontot jelző, három bronzzal borított kúp. A spina keleti vége felé állt Consus oltára, és domborművek tanúsága szerint a spinán és a caveákon kívül álltak egyéb áldozati helyek is. Ezek listáját Tertullianus adja meg. Sok kisebb oszlopon elhelyezett istenszobor sorakozott egymás mellett. Ez lehetett az ősi módja az istenségek meghívásának, hogy védelmezzék a játékokat. Később kisebb szentélyek (aedicula, sacellum) jelentek meg. A legjelentősebbek templomot is kaptak (aedes).

Itt volt a három védő-istennőnek, Tutulinának és kísérőinek Sessiának és Messiának az oszlopok tetején elhelyezett szobra. Ők voltak a növekedésért és gyarapodásért felelős istennők. Ők szoros kapcsolatban álltak Consusszal és Ceresszel, akik szintén erősen kötődtek a Circushoz. Szemben velük három szamothrakéi eredetű istennek, a Nagyságnak, a Hatalomnak és a Tápláló erőnek oltára kapott helyet. Szintén oszlop tetején állt Victoria, a győzelem istennője. A védelmül hívott istenségek sorában Magna Mater, Consus és Venus Murcia mellett megtalálhatjuk Castor és Pollux nevét is.

A Circus belső szakrális építményei közül a legjelentősebb és minden bizonnyal a legnagyobb a Nap (Sol) és a Hold (Luna) temploma volt. A Nap-templom (aedes Solis) egy Kr. e. 42-ben Antonius által veretett denariuson is feltűnik. Eszerint egy kis, kétoszlopos (distylos) templom volt. Feltehetően a Kr. e. III. századra megy vissza, valamikor 292–219 között állították fel. Tertullianus kifejti, hogy Sol volt a Circus Maximus vezető istene. A játékok kapcsán azt is leírja, hogy a négyes fogatok (quadrigae) Sol, a kettes fogatok (bigae) Luna védnöksége alatt álltak.
Sol első megjelenése az éremvereteken ugyan Kr. e. 217-215 közé tehető, de olyan veretek, amelyeken quadrigán ábrázolják, csak Kr. e. 132-ben jelentek meg. Luna bigán álló képmása Kr. e. 194–190 között jelent meg. Ezeknek a kultusz kapcsán feltétlen kapcsolatuknak kell lenni a circusi templomok védnökségéhez is. A kocsiversenyeknek a bolygók mozgását imitáló szimbolizmusa, a templom, valamint a spinán felállított obeliszkek mind megerősítik a Nap különlegesen kiemelt védnök-szerepét a játékok fölött. A Nap és a Hold kettőse jelképezte az idő és a kozmosz kiszámítható, rendezett mozgását.

A templom nagy becsben állt, sokáig létezett, mert Tacitus is hivatkozik rá, mint „egy régi aedesre” (vetus aedes apud circum), ahol Nero a Piso-féle összeesküvés után hálát adott az isteneknek. Vitruvius úgy írta le, hogy a Luna-templommal egyesített Nap-templom volt Róma egyik tető nélküli, az égre nyitott (hypaethral) temploma. Ez némileg ellentmond az éremveretek hagyományosan ábrázolt templomtípusának. Valahol a déli oldal lépcsősorán állt, talán a Pulvinar közelében. Tertullianus leírása – medio spatio – valaminek a közepére utal, tehát feltehetően az aventinusi lelátó közepén állhatott.

A Luna-templom viszont a keskeny oldal, az oppidum aventinusi oldalán állt. A 64-es tűz után helyezték át a Sol-templomba. (Solis et Lunae circ[enses]) Ugyanebben a tűzben semmisült meg Flora és Ceres szentélye, amelyek nem magában a Circusban, hanem kívül azon, de a közelében álltak, és kultuszuk kapcsolatban volt Ceres, Consus és Magna Mater kultuszával..



T. Horváth Ágnes