A circusi versenyeken általában csak a ló- és hajtókocsiversenyeket értjük. Róma nagy versenypályájáról, a Circus Maximus, amely az Aventinus és Palatínus halmok között elterülő völgyben, a Vallis Murciában feküdt, s alakjánál fogva különösen alkalmasnak mutatkozott ilyen versenyek megtartására. Ebben a völgyben építették meg a Circus Maximust, ezt a 600 méter hosszú és 200 méter széles, elnyújtott téglalap alakú versenypályát, amelynek a keskeny végeit elgömbölyítették. A völgy fekvése maga adta a lelátók számára a helyet, rengeteg ember fért itt el. Míg Caesar korában még csak 150 000 néző ülhetett a tribünökön, addig Vespasianus uralkodása idején már 25 5000 ember foglalhatott helyet a díszesen megépített nézőtéren, a Circus mindkét oldalán.

Volt még más circus is Rómában, így az i. e. III. században a Gaius Flaminius censor építtette Circus Flaminius, amely 400 x 260 méteres pályájával a második legnagyobb circusnak számított, Gaius Caligula császár a Tiberis jobb partján, a Vaticanus mezején kisebb (i 8c X 90 méteres) circust létesített (felette épült a mai Szent Péter-székesegyház), de a Circus, az igazi és Róma világhatalmi helyzetéhez méltó, az ősi versenypálya a Circus Maximus volt.