Marcus Porcius Cato említett munkájában számos orvosság receptjét is megadja, közülük elsőként az általa szinte „csodaszer" értékűnek tartott káposztáról szóló ajánlását idézzük. Megjegyzem, hogy az idősebb Plinius, aki a természettudományokban, valamint az orvosi irodalomban is komoly jártasságot szerzett, teljes egészében idézi ezt a részletet. Valószínűleg ismert és népszerű lehetett az eljárás, amit a népi gyógyászat tapasztalatai is megerősítettek, ezért is tarthatta fontosnak újbóli felidézését a természettudós.
Egyébként napjainkban, amikor a természetgyógyászat a reneszánszát éli, szintén népszerű lett a káposzta. A részletek igazolják továbbá, hogy az ókorban a bornak például számos, egészségre előnyös hatását ismerték. Tudtak fertőtlenítő hatásáról, külső és belső bajoknál igen sokféle módon használták, továbbá gyógyszereknél fontos oldószer és hordozóanyag is.
CXI. Ha ökröt vagy más négylábú állatot kígyó csípett meg
102. Ha ökröt vagy más négylábú állatot kígyó csípett meg, dörzsölj szét egy hemina óborban egy ecetes pohárnyi katicavirágot,161 melyet az orvosok smyrnainak neveznek. Az orrlyukakon keresztül öntsd be, és a csípés helyére tégy disznótrágyát. Embert is ugyanígy kezelj, ha kell.
CXIL Hogy az ökrök egészségesek legyenek
103. Hogy az ökrök egészségesek, jól gondozottak legyenek, az étvágytalanoknak pedig jobb étvágyuk legyen, takarmányukat, amelyet eléjük adsz, permetezd be olajhabbal; először kevésbé, míg megszokják, majd jobban; nagy ritkán itasd meg őket félig vízzel kevert olajhabbal. Minden negyedik-ötödik napon így tégy. Így az ökrök jobb erőben lesznek, és a betegség is távol marad tőlük.
CXV. „Tengervíz" készítése
106. A „Tengervíz" készítése: végy egy quadrantal tengervizet a nyílt tengerből, ahova nem hatol be az édesvíz. Pörkölj meg másfél font sót, öntsd a vízbe, és pálcával addig kavargasd, míg a főtt tyúktojás nem úszik rajta, akkor a kavarást hagyd abba.
2. Önts bele 2 congius óbort, amineait vagy „vegyes" fehéret, jól keverd össze. Majd öntsd kátrányozott edénybe, és pecsételd le. Ha több „tengervizet" akarsz készíteni, mindenből a megfelelő arányban végy többet.
CXIV. Ha olyan bort akarsz készíteni, amely a gyomrot tisztítja
114. Ha olyan bort akarsz készíteni, amely a gyomrot tisztítja, szüret után, amikor a tőkéket körülásod, áss körül és jelölj meg annyit, ahányat erre szükségesnek vélsz. Gyökerüket körül kurtítsd meg, tisztítsd meg. Fekete hunyornak a gyökerét törd össze mozsárban, tedd a szőlőtő köré, tégy köréje egy rész régi trágyát, régi hamut, két rész földet.
2. Ezt a szőlőt külön szedd meg. Ha meg akarod tartani óbornak hashajtó céljából, tartsd külön, ne keverd más borral. Ebből a borból végy egy cyathusnyit, keverd vízzel, és ebéd előtt idd meg. Veszély nélkül hajtja meg a hasad.
CXXIIL Fekete hunyort a mustba
115. Egy amphora mustba dobj egy marék fekete hunyort. Mihelyt jól megforrt, a borból a hunyort vedd ki. Ezt a bort tedd el hashajtónak.
CXXIV. Hashajtónak való bor
2. Hashajtónak való bor készítése: amikor a szőlőtőkéket körülásod, néhányat jelölj meg vörös festékkel, nehogy összetéveszd a borukat a többi borral. Három kis nyaláb fekete hunyort tégy a gyökerek köré, és szórd be földdel. Szüretkor azt a szőlőt, amelyet ezekről a tőkékről szedsz, tedd külön. Ebből a borból egy cyathussal önts valamilyen más italba. Meghajtja a hasadat, és másnapra veszély nélkül kitisztítja.
CXXXL Bor készítése vizelésre
122. Nehéz vizelés ellen való bor: cédrus- vagy borókafenyő-tobozt törj össze mozsárban, egy fontot tégy belőle két congius165 óborba. Réz- vagy ólomedényben forrald fel. Amint kihűlt, öntsd palackba. Reggel éhgyomorra igyál meg belőle egy cyathusnyit, használni fog.
CXXXII. Bor készítése derékzsábások számára
123. Derékzsábások számára való bort így készíts: fél láb vastag borókafenyő-darabot vágj apróra. Egy congius óborban forrald fel. Amint kihűlt, öntsd palackba, és ebből a borból reggel éhgyomorra igyál meg egy cyathusnyit: használni fog.
CXXXIV. Mirtuszbort így csinálj
125. Mirtuszbort így készíts: árnyékban szárítsd meg a fekete mirtuszt. Amikor már elszáradt, tedd el szüretig, egy urna mustba őrölj bele fél modius mirtuszt, s az edényt pecsételd le. Mihelyt a must erjedése megszűnt, a mirtuszt vedd ki belőle. Ez a bor jó a nehezen emésztő gyomornak, oldalfájásra, bélbetegségre.
CXXXV Hascsikarásra, hasmenésre, bélférgek és giliszták ellen
126. Hascsikarás, hasmenés, bélférgek, giliszták által okozott bántalmak ellen végy 30 keserű gránátalmát, őröld meg, öntsd korsóba 3 congius sötét színű fanyar borral együtt. Az edényt pecsételd le. 30 nap múlva nyisd fel és fogyaszd: egy heminával igyál meg éhgyomorra.
CXXXVL Rossz emésztésre és nehéz vizelésre
127. Rossz emésztés és nehéz vizelés ellen való orvosság: szedj gránátalmabimbót, amikor virágozni kezd; 3 minát önts belőle egy amphorába, adj hozzá egy quadrantal óbort és egy mina tiszta, őrölt kaporgyökeret. Az amphorát pecsételd le, 30 nap múlva nyisd fel, és a tartalmát fogyaszd. Ha javítani akarod az emésztést és a vizelést, veszély nélkül igyál belőle annyit, amennyit akarsz. Ez a bor kitisztítja a bélférgeket és a gilisztákat, ha így készíted el.
2. Előző nap a beteg ne ebédeljen. Másnap törj össze egy drachma tömjént egy drachma főtt mézzel és egy sextarius majorannás borral. Éhgyomorra add be, gyermeknek korához mérten fél drachmát egy hemina borban. A beteg lépjen fel egy tuskóra, ugorjon le róla tízszer, utána sétáljon.
CLXV. Arról, hogy hányféle gyógyító hatása van a káposztának, és más orvosságokról
156. Arról, hogy a káposzta hogyan segíti az emésztést: A káposzta minden főzeléknövény között a legelső. Vagy főve, vagy nyersen fogyaszd. Ha nyersen eszed, mártogasd ecetbe. Nagyszerűen segíti az emésztést, javítja a gyomrot, vizeleted minden bajra orvosság lesz tőle. Ha lakomán sokat akarsz inni és jól akarsz enni, étkezés előtt egyél ecetes nyers káposztából annyit, amennyit akarsz, s étkezés után ugyanúgy egyél mintegy 5 levelet: olyan leszel tőle, mintha semmit sem ettél volna, s annyit iszol, majd, amennyit csak akarsz.
2. Ha hányni akarsz, végy a legsimább levelű káposztából 4 fontot. Csinálj belőle három egyenlő nyalábot, és ezeket kösd össze. Majd tégy a tűzre egy fazék vizet. Amint a víz forrni kezd, rövid időre engedd bele az egyik nyalábot, s a víz forrása megszűnik. Utána, amint a víz megint forrni kezd, engedd bele kis időre a nyalábot, s miután ötig számolsz, vedd ki.
3. Ugyanígy tégy a második és harmadik nyalábbal is. Ezután szórd őket egybe, zúzd össze, öntsd ki egy vászondarabra, sajtolj ki a levéből körülbelül 1 heminára valót egy kis agyagpohárba. Tégy bele akkora csipet sót, mint egy csicseriborsószem, és annyi pörkölt köménymagot, hogy illatossá tegye. Később tedd ki a poharat a derült éjszakába. Aki inni akarja, mosakodjék meg forró vízben, igyék mézes vizet, éhgyomorra feküdjön le.
4. Ezután igya meg reggel a folyadékot, sétáljon 4 óra hosszat, végezze el a munkáját. Amikor megjön a hányinger, s elfogja a hányás, feküdjön le és tisztítsa ki magát. Annyi epét és nyálkát fog kihányni, hogy saját maga is elcsodálkozik majd rajta, honnan van ilyen sok. Később, amikor megindul a hasmenése, igyék meg egy heminát, vagy még valamivel többet. Ha tovább tart a hasmenés, vegyen 2 kagylóhéjban finomlisztet, szórja bele vízbe, igyék belőle egy keveset: elállítja.
5. Ha pedig valaki hascsikarásban szenved, káposztát kell vízbe áztatni. Áztatás után dobd forró vízbe, egészen addig főzd, míg csak jól meg nem puhul, s öntsd le a vizet. Majd adj hozzá sót, egy kevés köménymagot, tégy még rá árpadarát és olajat.
6. Ezután forrald fel, öntsd tálba, hogy kihűljön. Apríts bele olyan ételt, amilyent a beteg kíván, majd ezt egye meg. Ha azonban meg tudja enni pusztán a káposztát, egye azt. Ha nincs láza, adj neki nagyon kevés vízzel kevert erős vörösbort; ha láza van, akkor vizet. Ezt csináld minden reggel. Ne adj neki sokat, hogy meg ne unja, és hogy később is szívesen fogyassza. Ugyanúgy adagold férfinak, nőnek, gyermeknek.
7. Most azokról szólok, akik nehezen vagy cseppekben vizelnek. Végy káposztát, dobd bele forrásban lévő vízbe, rövid ideig főzd, hogy félig nyers maradjon. Utána öntsd le róla a vizet, de ne mindet. Adj hozzá jócskán olajat, sót, egy kevés köménymagot, kis ideig forrald. Ennek a levét azután hidegen kell kikanalazni, és meg kell enni magát a káposztát is, hogy minél előbb megemésztődjék. Mindennap ezt csináld.
A pythagorasi káposzta gyógyító és jó tulajdonságairól
Először is azt kell megtudnod, hogy milyen fajtái vannak a káposztának és milyen a természetük. Mindazokat a tulajdonságokat egyesíti magában, amelyek hasznosak az egészségre; folyton váltakozik benne a meleg mennyisége, de ugyanakkor a káposzta száraz és nedves is, édes, keserű és csípős is. Azt, amit mi együttvéve a hét jó tulajdonságnak hívunk, a káposzta természeténél fogva mind tartalmazza. Most viszont, hogy megismered a természetüket, a legelső az, amelynek sima levelű a neve: magas növésű, széles levelű, nagy szárú, igen erős a természete és az ereje.
2. Második a fodros káposzta, zellerkáposztának hívják; természete is, alakja is jó, a gyógyító ereje is nagyobb, mint a fentebb említetté. Hasonló a harmadik is, amelynek puha levelű a neve, kis szára van, puha, ugyanakkor valamennyi közül a legcsípősebb, leve kevés, hatása nagyon erős. Legelőször is azt jegyezd meg róla, hogy egyetlen más káposztafajtának sincs ilyen gyógyító ereje.
3. Minden sebre, daganatra ezt rakd rá összetörve. Fájdalom nélkül kitisztítja és meggyógyítja az összes fekélyeket; megérleli, felfakasztja a keléseket, kitisztítja a gennyes sebeket, daganatokat és begyógyítja őket, amire más orvosság nem képes. Mielőtt azonban a sebre teszed, forró vízben jól mosd meg; majd naponta kétszer tedd rá összetörve: minden gennyet kiszív. A fekete kelés büdös, és piszkos gennyet választ ki; a fehér kelés gennyes, de sipolyos és alulról gennyed a hús alatt.
4. Ezekre a sebekre ilyen káposztát törj rá: meggyógyítja; éppen az ilyen sebekre a legjobb. Ha pedig valakinek ficama van, naponta kétszer borogasd forró vízzel, tégy rá tört káposztát, gyorsan meg fog gyógyulni; kétszer tedd rá naponta: megszünteti a fájdalmat. Ha valamilyen zúzódást szenvedett, kifakasztja; rakj rá tört káposztát: gyógyulást hoz. Hogyha a mellbimbókon fekély, tályog van, tégy rájuk tört káposztát, meg fogja gyógyítani.
5. Ha pedig a fekély nem bírja elviselni a csípős káposztát, keverj hozzá árpalisztet. Minden ilyesfajta kelést meggyógyít, erre más orvosság nem képes, nem is tisztítja ki. Akár fiúnak, akár leánynak van ilyen kelése, tégy a káposztához árpalisztet. Ha a káposztát enni akarod, vagdalt össze, mosd meg, szárítsd meg, szórd meg sóval, öntsd le ecettel: nincs nála egészségesebb.
6. Hogy még szívesebben fogyaszd, mézes ecettel öntsd le: megmosva, megszárítva, rutával és korianderrel együtt összevagdalva, sóval meghintve még jobb étvággyal fogod enni. Hasznodra lesz, semmi károsat nem enged visszamaradni a testben, és jó gyomrot csinál. Ha volt benne azelőtt valami baj, teljesen meggyógyítja, fejedből és szemedből kiűz mindent, egészségessé tesz. Reggel éhgyomorra kell enni.
7. Ha viszont fekete az epéd, ha dagad a léped, ha fáj a szíved, a májad, a tüdőd, vagy a rekeszizmod, egyszóval: mindent meggyógyít, ami csak fáj odabent. Dörzsölj bele silphiumot, jót fog tenni. Amikor ugyanis az erek mind megdagadnak az ételtől, nem tud rajtuk a levegő szétáramlani az egész testben: ebből származik némely betegség. Hogyha a túlságosan sok ételtől a gyomor nem működik, semmiféle betegség nem lep meg miatta, ha olyan mértékben élsz a káposztával, ahogyan tanácsolom. De az ízületi bántalmakat nem űzi el annyira egyetlen más dolog sem, mint a nyers káposzta, ha összevagdalva eszed, vele rutát és összevagdalt száraz koriandert, silphiumot hozzádörzsölve, továbbá ecetes mézbe áztatott és sóval beszórt káposztát.
8. Ha ezt fogyasztod, minden tagodat próbára teheted. Semmibe sem kerül, de ha kerülne is, egészséged érdekében ki kellene próbálnod. Reggel kell enni éhgyomorra. Aki álmatlanságban vagy aggkori gyengeségben szenved, azt ugyanezzel a gyógymóddal meg fogod gyógyítani. A káposztát azonban pörkölve, olajjal megkenve, forrón, kissé megsózva, éhgyomorra add neki. Mennél többet eszik belőle, annál gyorsabban gyógyul ki ebből a bajból.
9. A hascsikarásos embert így kezeld: jól áztasd be a káposztát, utána szórd fazékba, alaposan forrald fel. Mihelyt megfőtt, a vizet öntsd le róla. Adj hozzá jócskán olajat, kevés sót, köménymagot és árpalisztet. Ezután jól forrald fel. Amikor felforrt, öntsd ki tálba. Add neki, egye kenyér nélkül, ha tudja: ha nem tudja, adj neki tiszta kenyeret, azon nyomban áztassa bele. Ha nincs láza, adj neki inni vörös bort, gyorsan meggyógyul tőle.
10. És ha úgy hozza a szükség, az erőtlen embert ez gyógyíthatja meg: egyék káposztát úgy, amint fentebb említettem; ezenkívül tedd félre egy olyan ember vizeletét, aki rendszeresen fogyaszt káposztát, azt melegítsd fel, fürdesd meg benne a beteget: gyorsan meggyógyítod ezzel a gyógymóddal, ki van próbálva. Ha a kisfiúkat ugyanúgy megmosod ezzel a vizelettel, sohasem lesznek gyengék. Akinek a szeme gyenge, ezzel a vizelettel kend be: jobban fog látni. Ha fáj a fejed vagy a nyakad, mosd meg ezzel a meleg vizelettel: nem fog fájni többé.
11. Ha a nő ezzel a vizelettel ápolja a nemi szerveit, sohasem fognak megbetegedni; ápolni pedig így kell: miután lapos tálban felforraltad, tedd egy lyukas ülőkéjű szék alá. Erre üljön a nő, takard be, köréje tégy ruhát.
12. A „kúszó" káposztának van a legnagyobb ereje. Jól meg kell szárítani és nagyon apróra összetörni. Az, akit meg akarsz hajtatni, előtte való este ne egyék, reggel éhgyomorra adj neki tört káposztát 4 cyathus vízben. Semmi sem tisztít ilyen jól, sem a hunyor, sem a hashajtófű; veszélytelen, azonkívül egészséges a testnek.
13. Azt is meggyógyítod vele, akiről már lemondtál. Akit ezzel az eljárással hajtatsz meg, így kezeld: folyadékban add be neki 7 napon keresztül. Amikor enni akar, adj neki sült húst. Ha nem akarja megenni, adj főtt káposztát és kenyeret, igyék gyenge, felhígított bort, keveset fürödjön, kenje be magát olajjal. Aki így kitisztult, tartós egészségnek örvend majd, semmilyen betegség sem fogja utolérni, legfeljebb a saját hibájából. Ha valakinek elgennyesedett vagy friss fekélye van, ezt a „kúszó" káposztát öntsd le vízzel és tedd rá: meg fogod vele gyógyítani.
14. Hogyha pedig sipolyról van szó, nyomj bele (káposzta) gombócot. Ha nem fogadja be a gombócot, áztasd vízbe, tedd hólyagba, köss rá nádszálat, úgy nyomd meg vele, hogy belemenjen a sipolyba: ez gyorsan meggyógyítja. Emellett minden régi és új kelésre tégy tört káposztát mézzel együtt: meg fogja gyógyítani.
15. Ha viszont polip van az orrodban, szórj a kezedbe száraz, tört, „kúszó" káposztát, vidd az orrodhoz, tartsd vissza a lélegzetedet, ameddig csak tudod: harmadnapra a polip elmúlik. Azután is, hogy elmúlt, még néhány napig csináld ugyanezt, hogy teljesen kiirtsd a polipnak még a gyökerét is.
16. Ha rosszabbul hallasz, törj borba káposztát, a levét sajtold ki, langyos állapotban csepegtesd a fülbe: hamarosan tapasztalni fogod, hogy jobb a hallásod. A tisztátalan ótvarra tégy káposztát: meggyógyítja és nem okoz daganatot.
CLXVL A gyomrot így kell kitisztítani
158. A gyomrot kitisztítani így kell: ha jól ki akarod magad tisztítani, végy egy fazekat, önts bele 6 sextarius vizet, ebbe tégy sonkáról való körmöt. Ha nincs köröm, tégy bele fél font súlyú sonkadarabot, amely a legkevésbé kövér. Amikor már főni kezd, adj hozzá két káposztakocsányt, két céklakocsányt a gyökérrel együtt, egy páfrányhajtást, kevés Mercurius-füvet, 2 font ehető kagylót, egy „fejeshalat , egy skorpiót, 6 csigát és egy marék lencsét.
2. Mindezt addig főzd, míg a leve 3 sextarius nem lesz. Olajat ne adj hozzá. Végy belőle egy sexatriusnyit melegen, önts hozzá egy cyathus kós-i bort, ezt idd meg, pihenj egy kicsit; majd ugyanúgy ismét igyál, azután harmadszor is: jól ki fogod tisztítani magad. Ha emellett még vegyített kós-i bort is akarsz inni, ihatsz azt is. Ebből a sokféle anyagból, amely itt le van írva, bármelyik magában kitisztítja a gyomrot. Azért van mégis együtt ennyi anyag, hogy még jobban kitisztítsd, és ez kellemes ízű.
CLXVIL Feldörzsölődés elleni orvosság utazáskor
159. Feldörzsölődés ellen való orvosság: amikor utazni készülsz, pontusi üröm ágacskáját tedd magad alá.