Poetoviotól délkeletre, mintegy 50 km-re fekvő fürdő megmaradt romjai, szobrok, és feliratos kövek már a XVIII. századtól érdeklődésre tartottak számot. A fürdőt az utóbbi évtizedekben tárják fel. A kialakult alaprajz a szokványostól eltér, azoknál egyszerűbb szerkezetű a gyógyfürdők céljának megfelelően.
A jugoszláviai ásatások eredményeit összefoglaló publikációkban közlik az 1956-1959 évek kutatásai során kialakult hat építési periódust. A fürdőt a katonaság építette az i sz. I. század közepe előtt, mely egyben a hadsereg látogatott gyógyhelye is volt. Több felújítás, átalakítás után Nagy Konstantin alatt újjáépítették.
Az épület teljes pusztulásának időpontja nem tisztázott, feltételezhető azonban, hogy a jó minőségű erős falakat Theodosius korában katonai támaszpontként használták.
A fürdő vizének gyógyhatását illetve a Nymphak eredményes közreműködését hangsúlyozza több felirat. Ismert M. Rutilius Lupus köve, aki „Nyrnphas Salutares” tiszteletére építteti a fürdőt, Iulius Maximus decurio, L. Dasumius Fuscus, M. Fabius Fabullus, valamint M. Iul Ianuarius kőbe vésett sorai, melyek mind a Nymphaknak és a meleg fürdő gyógyító erejének mondanak köszönetet.
Kaba Melinda