logo

XX Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Fürdőzés és egészség

Nem hanyagolhatjuk el azt sem, hogy a fürdőzés nem csak kellemes kikapcsolódás, de az egészség megőrzése vagy gyógyulásra is szolgált. A fürdőzést az egészséggel azonosították, amit az fejez ki a leginkább, hogy a fürdőkben Asclepius és Higyeia szobrok álltak. Nyilván a betegeknek imponált, akik gyógyulni mentek a fürdőkbe. Ne felejtsük, hogy az egészségesekkel együtt fürödtek.
Kultikus jelentőséggel nem kell felruházni a fürdőket, mivel nem tudunk semmilyen ide köthető rítusról, felajánlásokról. Az istenszobrok jelentése itt szimbolikus tartalomként kezelendő, inkább tartoztak az épület dekorációjához, mintsem spirituális tartalmat sejtsünk mögötte.

Az egészség megőrzésének legjobb módja a rendszeres testmozgás. Magától értetődne, hogy az úszás segített ebben a legtöbbet, de a fürdők kialakítását ismerve erre igen ritkán volt lehetőség. A medencék elég sekélyek és rövidek voltak és egyszerre sokan tartózkodtak bennük. A külső tereken található palestra lehetőséget nyújtott labdázásra, vívásra és más sportokra.
Gyógyfürdők is léteztek, melegvizes források közelében szívesen építkeztek, de ez az adottságoktól függött. A fürdőzés, fürdővíz alkalmazása a gyógyászati módszerekben volt ismert. Plinius sok példáját hozza az ilyen kezeléseknek. A betegségek sok fajtáját kezelheti a fürdés, mint a vesebajok, emésztés, láz, végtagfájdalom, melyek így orvosolhatók. Főleg lázzal járó betegségek esetében tartották fontosnak a fürdést, mint a tífusz és a malária, vagy tüdőbetegségek. Az emésztés kicsit kilóg a sorból, ugyanis arról azt tartja Plinius, hogy a meleg víz megfőzi az emberben az ételt, nem kell hozzá semmilyen más gyógyszer.

Érdekes megjegyezni, hogy a fürdés önmagában nem gyógyír, általában valamilyen orvosság elfogyasztása előtt vagy után kell megtenni, de érdemes óvatosnak lenni főleg a hideg és a forró vízzel. A rómaiak elhitték, hogy a fürdő jót tesz az egészségnek. Ezt igazolja az orvosi irodalom is.

romaikor_kep



A fürdőkben gyógymasszőrök, orvosok is dolgoztak. Mellette szól, hogy folyó víz megléte nagyban segíthette munkájukat. Seneca említi egy alkalommal, hogy a masszőrök munkája nagy hanggal jár. Annyiban gyanakodhatunk, hogy nem orvosi célokkal, hanem inkább kozmetikai jellegű kezeléseket nyújtottak, erre utalnak az itt talált eszközök. Ettek és ittak a fürdőben, de valószínűleg csak kis mértékben, nehogy túlegyék magukat. Ha sokat esznek, lemaradnak a cenaról, illetve a vízbe érve kellemetlen lehet.

Eddig a fürdés pozitív hatásairól beszéltünk, de a korabeli ember tudatában volt veszélyeinek is, mint ahogy azt láthattuk. A betegek jelenléte teret adhatott a fertőzéseknek is. Hadrianus felismerte ezt a veszélyt, rendelete szerint külön le kellett foglalni pár órát, amikor csak a betegek mehettek fürdőbe. Mivel nem cserélték le utánuk a vizet, ezért ennek sok eredménye nem lehetett, de a probléma észlelését mutatja. További veszélyeket jelentett a víz tisztasága is. Képzeljünk el egy medencét, ahol naponta több ezer ember fürdik meg!

A vízcsere sok esetben nem volt gyakori, folyóvíz még ritkábban volt. Nem tudni, milyen sűrűn takarították a medencéket. Seneca szerint az aedilis dolga kitakaríttatni a medencéket, de nem tudjuk, erre milyen időközönként került sor. Szűrt víz legfeljebb a gazdagok házaiban volt. Fertőtlenítés hiányában a baktériumok kedvükre szaporodhattak a vízben. Arról már nem is beszélve, hogy előtte nem mosakodtak, sőt éppen sportoltak, amiben alaposan megizzadtak.

A tisztálkodásra nem volt külön helyiség. Úgy látszik, bár a rómaiak szemében a fürdő a gyógyulást reményét hordozta magában, valójában nagy esélye volt, hogy ott megbetegedjen a fürdőző.



Kaszab Róbert