A 165‒182 között tomboló ‒ de lehetséges, hogy Commodus uralkodásának végéig (192) vissza-visszatérő ‒ feketehimlő-járvány pusztító hatását az 5. századi keresztény történetíró, Orosius (375‒418 k.) így mutatta be:

„Következett egy járvány, amely a számos provinciát megfertőzött, és a ragály egész Itáliát oly mér­tékig elpusztította, hogy a szerteszét fekvő majorságok, földek és városok munkások és lakók nélkül elhagyatva romokká és erdőkké váltak.”
(Orosius, A pogányok ellen VII. 15.5-6. Ford. Grüll Tibor.)

A járvány további hatásairól, például a hadsereg létszámának csökkenéséről a fentiekben már esett szó. De ugyanúgy bajba került a gazdaság egésze is: a bányák nagy része munkaerőhiány miatt leállt, így nem volt elegendő nemesfém a pénzveréshez, ezért pénzhiány alakult ki, s ez tovább súlyosbította az emberek amúgy sem könnyű helyzetét. A földek mezőgazdasági munkások nélkül maradtak, aminek következtében súlyos gabonahiány alakult ki. Látható, hogy néhány év leforgása alatt összeomlott mindaz, amit kétszáz éven át sikerült fokozatosan felépíteni.

A végső és legnagyobb kérdés természetesen az, hogy a járvány milyen mértékű demográfiai visszaesést okozott a Római Birodalomban? A becslések általában az összlakosság 1‒30%-a között mozognak. Óvatos számítások szerint a 160-as években a Birodalom lakosságának alig 1‒2%-a halhatott meg a járvány következtében. Mások a mortalitási rátát 7–10, illetve 25–33%-ra teszik, attól függően, hogy melyik évtizedről van szó.
A demográfus Bruce W. Frier óvatosan úgy fogalmazott, hogy a római állam ugyan nem szenvedett halálos csapást a járványtól, de a hirtelen népességcsökkenés számos társadalmi és gazdasági bajnak ágyazott meg. James Greenberg 2003-ban alaposan megvizsgálta a vitában addig elhangzott valamennyi érvet, és kijelentette: „a járvány nagyságát és hatását nem ismerhetjük biztosan a rendelkezésünkre álló tényadatokból”.

Bár a halálozási adatokkal kapcsolatban pontos számokat ‒ korabeli statisztikák híján ‒ nem tudunk mondani, sokkal fontosabb azt tudatosítanunk, hogy az Antoninus-kori járvány olyan visszafordíthatatlan változásokat indított el a Római Birodalomban, amelyekből az soha nem tudott igazán magához térni.


Grüll Tibor