logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Római orvosok ruházata

A rómaiak öltözékében az etruszk hagyomány ötvöződött egybe a meghódított, mégis hódító görögök viseletével. Kifejlett formájában a római öltözet két fő darabból állott: a tunikából és a tógából. A tonika a görög khitónnak felelt meg, vállait azonban nem fibulákkal tartották össze, hanem ingszerűen összevarrták. A nyakkört szépen ívelték, hímzésekkel, színes pántokkal díszítették.
A tunika általános öltözék volt, nők, férfiak, a társadalom minden rétege viselte. Csupán a hosszúság, a szín s az anyagok finomsága jelezte a társadalmi különbségeket. A tóga, a görög hümationhoz hasonlít, avval a különbséggel, hogy nem téglalap formájú, hanem az anyag széleit félkörösre lekerekítették (etruszk hagyomány).
A másik különbség a méretekben mutatkozott meg: a tóga hossza 6,5-7 méter, szélessége 2,5-3 méter. Az ilyen hatalmas anyag körülcsavarása és redőzése a testen csak segítséggel történhetett. Néhány kiegészítő ruhadarabtól eltekintve (férfiaknál a kapucnis kőralakú gallér, paenula, nőknél a palla, stóla, ricinium stb.) a rómaiak csupán a fenti két ruhadarab változataival a legkisebb társadalmi különbségeket is érzékeltetni tudták öltözködésükben.

Szigorú előírások szabták meg a tunika hosszát, színét, díszét, s a különböző tunikákat különbözőképpen nevezték el. Például a papság öv nélküli tunica-talárt, a szenátorok két bíborcsíkkal díszített tunica laticlaviát viseltek. A tógának még nagyobb volt a jelentősége, formáit még szigorúbb szabályok határozták meg.
A római ember szemében a tóga nem egyszerű ruhadarab volt, hanem a rómaiság külső jelképe, a szabad polgár öltözete. Számos fajtáját ismerjük, s csak példaképpen említünk néhányat: toga virilis, a polgárok öltözéke; toga palmata, a késői császárkor pálmalevelekkel gazdagon hímzett díszöltözéke; toga pulla, gyászruha stb. A tógák változatos színekben készültek, a választások idején mindig fehéret viseltek, a bíborszínű tóga a nemesek privilégiuma volt.

romaikor_kep



A római korból orvos ábrázolás viszonylag kevés maradt fenn. Ennek többek között az lehet az oka, hogy a római birodalomban az orvosok furcsa s nem mindig dicső szerepet töltöttek be, különösen az első századokban. Az első orvosok görögök voltak, gyakran rabszolgák, az első jelentős orvos egyéniség Aszklepiádész (i. e. L évszázad eleje).
A rómaiak bár az orvostudományt becsülték, s a tisztaságnak, higiéniának - fürdők! - igen nagy volt a jelentősége, mégis római polgár - aki otthonában páter familias-ként gyógyított is háznépe körében - ritkán szánta rá magát az orvosi mesterségre. Így az orvosi foglalkozás mindvégig idegenek területe maradt.
A jövevények között pedig, akiktől semmiféle bizonyítványt nem kértek, bőven akadt kuruzsló, tudatlan ember, aki pusztán a meggazdagodás, a pénzszerzés miatt űzte a „gyógyító tevékenységet”. Így az orvosi foglalkozás nagyrészt lezüllött, az orvosok tevékenykedését nem sokra becsülték.

A jelentős orvosi művek szerzői nem orvosok voltak, hanem enciklopédikus műveltségű emberek (Celsus, Plinius), akik többek között a tudománynak evvel a területével is foglalkoztak. Később, az időszámítás utáni századokban sokat javult a helyzet, a iatreionokban, majd a collegium medicurnokban már nagytudású orvosokat képeztek.

I. u. 2. évszázadban tevékenykedett Galenosz is, aki kétségkívül a legkiemelkedőbb hatású alakja az orvos történetnek. Az orvoslás e sajátos helyzete jól tükröződött az orvosok öltözékében. Többnyire rabszolgák, felszabadított rabszolgák vagy más ország polgárai lévén, tógát csak akkor viselhettek, ha valamely érdemükért római polgárjogot nyertek. Így, ruhájuk általában a tunika, amelynek változó hossza és színe jelezte a köztük is meglevő különbségeket. Külön említést kell tennünk a katonaorvosokról (Dioszkoridész is az volt), akikre a hadjáratok során igen nagy szükség volt, s akiknek öltözéke a katonákéval egyezett meg.

A kiterjedt hódítások következtében a római kultúra s a római öltözködés egyes formái még sokáig éltek, jóval tovább, mint a birodalom maga.,,Róma feltette magában, hogy valamennyi görögöt, hispánt (és britanniait tógába öltözteti” - mondotta Seneca. Ha ez így nem is valósult meg, a római öltözködés - bizánci közvetítéssel - az egész középkorban éreztette hatását, különösen a papi öltözetekben.



Szlatky Mária