logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Orvosok a császári udvarban

Ám valójában a görög műveltségű orvosok mégiscsak elnyerték még a legmagasabb körök támogatását is. Így a Kr. e. 1. század első felében működött, a bithüniai Prusából származó Asclepiades (az Aszklepiadész név az orvos istenségre utal), aki Licinius Crassus consul baráti körébe tartozott. Orvosi munkássága nagyon széles körű volt. Azután a Tiberius idején (14–37) élt Celsus – akinek minden tudományra kiterjedő enciklopédiájából csak az orvosi rész maradt ránk – munkájának jelentős részét az ő közléseire építi.

Ennek ellenére Plinius – bár többször hivatkozik nézeteire – az orvosi sarlatánság jellegzetes megtestesítőjeként említi. Julius Caesar (Kr. e. 41–44) polgárjogot adott a Rómába jött idegen orvosoknak.
Az idézett rendelet is másképpen értelmezendő, mintsem Plinius alapján gondolhatnánk. Augustus ugyanis, mikor egy ínséges évben kiűzte a görögöket Rómából, a rendeletben úgy emelte ki az orvosokat (a tanítókkal együtt), hogy azoknak a munkájára az államnak továbbra is szüksége van.

romaikor_kep



Sőt, azt is tudjuk, hogy az uralkodó udvari orvosa oly nagyrabecsülésben részesült, hogy Aesculapius szobra mellett az övét is felállították. Ő azzal érdemelte ki Augustus elismerését, hogy az uralkodó betegségének kezelését sikeresen változtatta meg. A császár májbetegségben szenvedett, amit meleg borogatással kezeltek (talán lázzal járó hepatitisze volt?), ezt a terápiát Musa helytelenítette, hideg borogatást alkalmazott, s ez a császár gyógyulását eredményezte.

Seneca (Kr. u. I. sz.) hangsúlyozta, hogy jobban kell megbecsülnünk az orvosokat és nevelőket, mint amennyi pénzt adunk nekik, hiszen ők barátaink is. Mindazonáltal a Julius-Claudius császári ház udvarában élt görög nevű orvosok tevékenysége egyáltalán nem volt mindig áldásos. Eudemus, aki Tiberius császár fiának, Drusus caesarnak udvarában élt, mivel a trónörökös nejének, Livia Drusillának volt az egyik udvari orvosa, nagyon jellemtelen ember volt.
Plinius szerint nemcsak viszonya volt úrnőjével, hanem annak tudtával és beleegyezésével a trónra törő testőrparancsnok, Seianus, utasítására megmérgezte a trónörököst. Hasonló sötét alak volt Claudius császár egyik orvosa, Xenophon is. Ő az uralkodóját tette el láb alól, legalábbis ezt írja a korai császárkor nagy történetírója, Tacitus.



Kádár Zoltán