Felvetődik a kérdés, vajon minden esetben a fűszernövény vagy esetleg a folyadék (bor, ecet) az, amely felelős a kiváltott hatásért. A válasz nem is olyan nehéz. A főzés esetében igen. Hiszen ha egy kukta az első vizsgáján túlzottan megsózza, illetve megecetezi a tökfőzeléket, akkor jobb, hogyha abba is hagyja az iskolát. A főzéshez érzés is kell. Nem így van ez a gyógyszerek elkészítésénél.
A kérdésre a válasz ebben az esetben már összetettebb. Először a bábák, majd az orvosok, végül pedig az orvosnők kísérletezték ki, hogy mit mivel keverve, milyen mennyiségben és főként milyen arányban használva érik el a legjobb hatást a gyógyításban. Ma pedig arra vagyunk a leginkább kíváncsiak, mennyire bizonyítható az adott növények vagy receptúrák gyógyító hatása. Már csak azért is, mert a természetgyógyászok előszeretettel nyúlnak vissza az ősi idők gyógynövényeihez.

A Sóranos által használt növények túlnyomó többségéről, 73%-áról a modern farmakobotanikai kutatás is igazolta, hogy abortív hatással rendelkeznek. Néhányuk esetében pedig a fogamzásgátló hatást állapították meg. Hippokratés ezek közül a növények közül 19-et említ meg, amelyek ugyancsak 73%-áról mutatható ki abortív vagy fogamzásgátló hatás.
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy ebből a szempontból nem hozott érzékelhető változást a két szerző közt eltelt mintegy 700 esztendő. Az ősi receptek jelentős része pedig még ma sem bizonyul hatástalannak.



Gradvohl Edina


Gradvohl Edina (1976) a Debreceni Egyetem történelem–ógörög szakán végzett. 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetem Ókortudományi Doktoriskolájában. Kutatási területe az antik nőgyógyászat.
Jelenleg a Zsigmond Király Főiskolán dolgozik főiskolai adjunktusként.