logo

XXIX Januarius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sportolás Rómában

A görögök a versenyszellemet, az olimpiai eszmét adták a világnak. Csupa nagyszerű dolog. De vajon hogyan gazdálkodtak ezzel a hagyatékkal a rómaiak? Mit tettek hozzá?

A verseny játék, az olimpia a rómaiak számára teljesen érthetetlen volt. A meghódított görög tartományokban megtűrték, de ők maguk távol maradtak tőle. Saját capitoliumi játékaikat nem hasonlíthatjuk az olimpiához, amely a római időkben meg is szűnt. Érdekes, hogy mégis, ha sportról van szó, nem görög mondást, hanem latint idéz a művelt ember, Iuvenalis szavait: „Sit mens sana in corpore sano” - ami pontosabb fordításban azt jelenti, hogy: ép testben legyen ép a lélek!

Ezek után tévedés volna azt hinni, hogyha rómaiak mind elpuhult, tunya emberek voltak! Hiszen katonáik, a büszke légiók éppen azért arattak győzelmeket, mert Róma edzett, kitartó és erős fiatalokat nevelt. A rómaiak sportja általában katonai érdeket szolgált.

A római Campus Martiuson (Mars-mezőn) futottak, diszkoszt dobtak, fakarddal verekedtek, birkóztak, lovagoltak a fiatalok. Megtanultak úszni. Az idősebb Cato még arra is megtanította fiát, hogy a jeges Tiberis folyó átúszásától se riadjon vissza.

romaikor_kep



Nemcsak a fiatalok sportoltak, a felnőttek is szívesen végeztek tornagyakorlatokat a fürdőkben, a thermákban, ahol külön helyiségek voltak erre a célra. Előkelő házaknál a kertben sportolásra, főleg a kedvelt labdajátékra is hagytak szabad területet.

A rómaiak becsülték a szép, arányos testű embereket, kedvtelve nézegették a sportolókat ábrázoló görög szobrokat, amelyek többségét másolatban el is készíttették maguk számára; a szobrok többsége éppen a sokféle római másolatnak köszönhetően maradt fenn!

A görög befolyás a császárkorban a testedzés terén is éreztette hatását. Augustus császár megalapította az „ifjak kollégiumait”, ahol vívásra, lovaglásra, vadászatra oktatták a fiatalokat. Igazában azonban a római polgár a sportot látványosságnak tekintette.

A testi ügyesség bemutatóit a cirkuszban és az amfiteátrumban mindennél szívesebben tekintette meg. Azonban amit ott látott, nem a görög értelemben vett sport volt, hanem hivatásos erőművészek, bűvészek, tornászok és rabszolgák bemutatója.
A római polgár számára az efféle „sport” szórakoztató időtöltés volt csupán. A császárkorban a testedzés, mai szóval a tömegsport egyre jobban háttérbe szorult. A gazdagok fényűző élete és lakomái mellől kiszorult a testedzés.

A római szegényeknek az ingyen élelmiszeradagok mellett a látványos cirkuszi játékok jutottak, amivel a hatalmasok le akarták csillapítani a lázongó munkátlan tömegeket.