Az ókori Róma testkultúrája előzményeinek számbavételekor, bevezetőként egyértelműen az etruszkok testkultúrájának bemutatása kínálkozik.

Az ősközösségi társadalom bomlása, a katonai demokrácia időszakára esik a kultikus versenyjátékok keletkezése. Keveredtek benne a görög hatások (a dél-itáliai görög városállamok közvetítésével), az etruszk és az egyes latin törzsek jellegzetességei. A korai városok szövetségét szimbolizálták a közös szentélyek körül egy-egy isten tiszteletére rendezett kultikus szertartások, játékok, amelyek kezdetben harcgyakorló jellegűek voltak. Az ifjak futásban, vívásban, birkózásban mérték össze erejüket.
Később az ünnepek számát fokozatosan emelték, pl. egy-egy nagy katonai győzelem tiszteletére is rendeztek játékokat. Az etruszkoknak tulajdonítják a kutatók a gladiátor játékok bevezetését is, amire azonban nincsenek hiteles bizonyítékok. (G. Lukas az etruszk eredet mellett foglal állást.)

Az etruszk testkultúrát tehát, amelyre a legjelentősebb bizonyítékaink a régészek által feltárt sírkamrák freskói és az egyes tárgyi emlékek (feketealakos vázák), az ökölvívás, a birkózás, a küzdősportok népszerűsége jellemezte, de ismerték görög hatásra az atlétika egyes ágait is (távolugrás, gerelyvetés, diszkoszdobás).