A görög testkulturális hagyományokat többször próbálták a római politikusok meghonosítani és népszerűvé tenni a római birodalomban, bár kevés sikerrel. Ebben a törekvésben sajátosan keveredtek a görög tradíciók, a keleti hellenisztikus elemek a meghódított népek kultúrális és rituális jellegzetességeivel.
Elsőként i.e. 81-ben Sulla Mithridatesz fölött aratott győzelme tiszteletére rendezett Rómában atlétikai versenyt, amelyre annyi görög atlétát vitetett Rómába, hogy a 175. olympiai játékok versenyeit a fiatal fiúk stadionfutása kivételével, nem lehetett megtartani.

Augustus hasonló kísérletet tett, i.e. 31-ben, s Antonius Cleopatra felett Actiumnál aratott győzelme emlékére rendelte el az ún. „Actialiak” négyévenkénti megrendezését, amelyek szintén a görög versenyjátékok rendszerét vették át. Hasonlóan Augustus alapította i.e. 2-től a nápolyi játékokat, az ún. ,,Augustaliak”-at is. Népszerűek voltak a görög versenyek (a pentatlon egyes számai, az ökölvívás és főként a nagyszabású kocsiversenyek) Nero uralkodása alatt is.

A leghosszabb ideig a nyugat-római birodalom bukásáig fennmaradó periodikus versenyrendezvényeket „Capitoliumi” játékok néven, i.sz. 86-ban Domitianus alapította Rómában. Versenyszámait a római pentatlon képezte (futás, ökölvívás, birkózás, fegyvertánc karddal, diszkoszdobás).