A római birodalom történeti fejlődése során az ünnepek száma fokozatosan emelkedett. Versenyjátékai is kibővültek a kor ízlésének, társadalmi szükségletének megfelelően. Számuk is, de inkább időtartamuk nőtt meg. Az első a hagyományos kultikus ünnepekhez kapcsolódó, rituális szertartással is járó 1 napos ünnepek voltak a Consus isten tiszteletére rendezett ún. „Consualiak” augusztus végén és december közepén. Consus volt a gabonabetakarítás és elvermelés istene, így ezeket az ünnepeket a munkák elvégzése után közvetlenül tartották. A leghagyományosabb versenyszáma a futás volt. A későbbiekben a nagy katonai győzelmeket és fontos évfordulókat többnapos játékokkal ünnepelték meg. Az ünnepek száma a császárkor végén elérte az évi 175 napot.

Április 4-10. között rendezték a „ludi Megalenses”-t, Kybele istennő tiszteletére. Április 12-18 között a „ludi Cereales”-t Ceres istennő tiszteletére. Ezt az ünnepet i.e. 494-től a néptribunusi hivatal létrejötte tiszteletére rendezték, amely a plebejusok erejét is hivatott volt demonstrálni.

Április 28. május 3. között tartották a „ludi Florales”-t, a tavasz ünnepét.

Július 6-13. között a „ludi Appollinares”-t, Apolló isten tiszteletére, július végén, 20-30. között pedig Julius Caesar katonai győzelmeinek tiszteletére rendeztek játékokat.

Szeptember hagyományos nagyszabású ünnepe 4-19. között a „ludi Romani” volt.

Októberre két ünnep esett, a „ludi Capitolini” és az ún. „Augustalia” ünnepe (3-12. között).

Október végén Sulla győzelmét ünnepelték a „ludi Victoriae Sullanae” megrendezésével (27-30).

November 4-7. között tartották a plebejusok nagy, és ezáltal a birodalom össznépi ünnepét, a „ludi Plebei”-t. Nagyszabású versenyek, áldozatbemutatások, lakomák jellemezték, rendezője pedig az ún. „plebeius aedilis” volt.

Az ünnepek sorát dec. 15-én a „consualia” és a 17-én kezdődő ötnapos ún. „Saturnalia” zárta, mely az ajándékozás, szórakozás, a vendégeskedés ünnepe volt.

Sajátos misztikus és mágikus jellege volt a korai „ludi Taurii”-nak. A „jössz” (pl. a járványok) elűzését szolgálta és mindig éjszaka tartották. Valószínű, a kezdeti szakaszban az éjszakai harc gyakorlása is cél lehetett.