logo

XXVI Januarius MMXXII AD

Ékszerek

Az ékszerek szeretete minden kor sajátja. A rómaiak korai ékszerei erős görög és etruszk hatást tükröznek. A legszebb darabok az opus interrasile technikával készült, áttört ékszerek. Az ékszerviselés a köztársaság korában hellenisztikus hatásra terjedt el szélesebb körben. Egyiptom meghódítása után pedig elterjedtek a szkarabeuszok. Az ékszerek sajátos csoportját képezik az apotropaikus, illetve mágikus kövek, ékszerek. Az egyik legkedveltebb forma a spirál és a kígyó. Mindkettőnek erős bajelhárító, egészségmegőrző, termékenységi funkciója volt.
A pompa kifejezésének szinte egyetlen eszköze volt a nők esetében. Alapanyaga főként arany, drágakövek (smaragd, opál, gyöngy, gyémánt), a féldrágakövek, amelyek közül egyiptomi volt a smaragd, a jáspis, a carneol, perzsa az onyx, és a Perzsa-öböl környékéről származott az igazgyöngy. A szegényebbek az északi területekről érkező borostyánt és a helyi korall-ékszereket (coralium) viselték. A rómaiak a smaragdot és a gyöngyöt (margarita) tekintették a legelőkelőbbnek.

Az előkelő nők hajában diadém, lánc, kösöntyű, kezein gyűrűk (anuli), karkötők (armillae), ruháján csatok, kapcsok (fibulae) díszlettek. A nők körében különösen a fülbevalók voltak divatosak. Az inaures volt az általános megnevezése, de sok fajtáját hordták, a crotaliae gyöngyből készült, csörgős fülbevaló, az elenchus egyetlen nagy gyöngyből készült, a tribaca három gyöngyből álló fülönfüggő, a faba vitrea bab formájú, üveggyöngyből készült fülbevaló, a stalagmium pedig csepp formájú fülbevaló volt.

A férfiak ékszerként csak gyűrűt (anulus) viseltek. A jobb ízlésű, hagyománytisztelő férfiak csak egyet viseltek. Martialis kifigurázza egyik ismerősét, akinek azt tanácsolja, hogy hatalmas gyűrűjét inkább a lábán viselje. Volt olyan is, aki minden ujjára húzott egyet. A gyűrűt a görögök bal kezük gyűrűsujján viselték.
Apion szerint innen egy vékony idegszál vezet a szívhez. Pecsétként eleinte vasgyűrűt hordtak, az aranygyűrű kezdetben a senatori rend, később a lovagrend kiváltsága volt. A későbbiekben a magasabb magistratusok kivétel nélkül arany pecsétgyűrűt viseltek. Eljegyzéskor karikagyűrűt csak a menyasszony kapott, amelyet a hagyományoknak megfelelően vasból készítettek.



T. Horváth Ágnes