Augur, papi tisztség az ókori Rómában.

A papi testület megalapítása a kora köztársaság korára tehető. Az augurok hivatalos állami testületben, az augurok collegiumá-ban tömörültek.

Kr. e. 300-ban kilencen voltak, (4 patricius, 5 plebejus), Kr. e. 81-ben Sulla 15-re, majd Caesar 16-ra növelte a testület számát. Az augur viselete skarlát csíkos toga trabea és görbe, kacskaringós végű bot (lituus) volt. Az új augurokat kezdetben maga a collegium adoptálta, majd Kr. e. 104–81 között gyűlésen választotta meg az a 17 tribus, amelyet sorshúzással választottak ki a 35-ből. Az augurok tisztsége életfogytiglan tartott.

Az augur nem jövendölt és nem is saját szeszélye szerint nyilatkozott, hanem az előírt tárgyak, vagy jelek megtekintése alapján állapította meg, hogy vajon a tervezett vállalkozást helyeslik-e az istenek vagy sem, akár háborúról, új törvényről, vagy bármilyen más államügyről,- beleértve a választásokat is – volt szó.

A császárok idején a jóslatkéréseket már nem tartották komoly szertartásnak.