Plutarchostól és Dionysiostól is tudjuk, hogy nem egyedül a pictori legendaváltozat létezett Róma megalapításáról. A görög beszámolók Róma eredetéről kettő hagyományon alapultak. Először is a Kirké és Odysseus nászából született utódokkal hozták kapcsolatba a közép-itáliai várost, ezek a következők voltak különböző változatokban: Agrios, Latinos, Télegonos, Rhomanos, Rhomé, Rhomos, Anteias, Ardeias etc.
A fölsorolt mitikus szereplők legendáit Wiseman Kr.e. 6. századinak, vagy még korábbinak tartja. Kyrénéi Eugammon (Kr.e. 6. század) is csak a Kirké-Odysseus körből állította ki (még ha kicsit bonyolultabban is) az itáliai Italos és Latinos szüleit Már Hésiodoshoz is eljutott a messzi Itália híre:
„Aineiaszt meg szülte a szépkoszorús Kütheireia, Ankhiszész hőssel kedves szerelelmbe vegyülve, sok mély völggyel szegdelt, erdős Ida-hegy ormán.
Kirké, lánya a Napnak, a nagy Hüperíonidésznek, szült szerelemben a hosszantűrő hős Odüsszeusznak két fiat - Agriosz és a királyi Latinosz e kettő -,[és arany Aphrodité által még Télegonoszt is.] Távoli rejtekekben, nagy messze, a szent szigetek közt ők a dicső türrhének népe felett fejedelmek.”
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
A hésiodosi szöveghelyből is nagyon jól látszik, hogy még külön futott az aeneasi és a kirkéi mítosz szála, és majd csak a Kr.e. 5. században élt lesbosi Hellanicos szerkeszti egybe a két történetet. Amint azt tudjuk Dionysiostól, már Aristotelés is hasonlóképpen ismerte Itália ősi mitikus történetét, mint Hellanicos. Majd a Kr.e. 4. és főként a 3. századtól fogva változás állt be a görögök által számon tartott alapítólegendában, hiszen a politikai helyzet is változott Róma egyre erősebbé válásával.
A Kr.e. 4. század második harmadában élt szicíliai Alcimosnál Aeneas elvette Tyrhheniát, a fiuknak, Rhomylosnak született egy lánya, Álba és neki a fia volt Rhodios/Rhomos, Róma megalapítója. Ez az első datálható megjelenése Romulusnak, akinek a korábbi hagyománnyal ellentétben, Alcimos Romulus lányává tette a latinokat szimbolizáló Albát, ekként reflektálva a Kr.e. 338 utáni politikai változásokra. Hasonlóképpen változik a szintén 4. századi syracusai Calliasnál is a kép. Továbbá Számos újabb variánst hoz a Kr.e. 4. század. Egy változatban még Nagy Sándor óriási sikere is hatott a római alapítástörténetre, ugyanis Emathión Makedónia első legendás királya volt:
„Némelyek azt állítják, hogy a várost... esetleg Émathión fia,
Rhómosz [ti. alapította], akit Diomédész küldött el Trójából.”
(Máthé Elek fordítása)