logo

XXVIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A második korszak.

A római vallás fejlődésének második szakasza a királyság végétől a második pun háború befejezéséig tart. Ez az államszervezet és a jogrendszer kialakulásának kora. Jellemzője a Jupiter tiszteletének kialakulása. Ennek templomát még a királyság idején építették fel a Capitoliumon, ettől fogva itt volt a birodalom központja. A hivatalnokok hivatalba lépésük előtt Jupiter templomában mutatták be áldozatukat.
A győztes hadvezér diadalmenete Jupiter templomába vezetett, hogy győzelme babérkoszorúját az isten lába elé helyezze, vagy amikor az ifjú tógát kapott és teljes jogú polgár lett, Jupiter elé járult hogy áldozatát bemutassa. Egyszóval semmi fontosabb dolog nem történhetett a Jupiertnek bemutatott áldozat nélkül. Emellett külföldi behatások is jelentkeztek. Ezek között a legfontosabb a Sibylla–jóslatok. A görög vallásos élet minden területén voltak Apollónak jóshelyei.

A legrégibb a delphii Apolló– jósda volt, de dél–Itáliában, Cumaeban is volt egy ilyen jóshely. A cumaei Sibylla (a jóslást végző papnő) jóslatait idők jártával kilenckötetnyi hexameteres versben foglalták össze. Ezt a gyűjteményt a cumaei Sibylla felajánlotta Tarquinius Superbusnak, az utolsó királynak roppant drága áron, mert – amint a jósnő mondotta – e könyvekből Róma és a világ sorsa volt kiolvasható. Mikor a király vonakodott a vásárba belemenni, Sibylla a kilenc kötet közül hármat tűzbe dobott s a megmaradt hat darabot ugyanazért az árért kínálta megvételre. A megegyezés most sem sikerült, mire Sibylla újra tűzbe dobott három kötetet és a megmaradt hármat újra felkínálta a királynak de a kilencnek az árán. Ezt végre megvette Tarquinius Superbus, és Jupiter capitoliumi templomának pincéjében helyezte el. Ez a jóslatgyűjtemény az idők folyamán nagy tekintélyre emelkedett. Fontos estekben, az államot fenyegető veszély, vagy természeti csapások idején a sibyllai jóslatok tanácsát kérték ki.

Mikor 217–ben Hannibal seregei fenyegették a várost egy ilyen jóslat tanácsa következtében, fogadta be Róma a titokzatos frigiai istenségeknek a pergamuni Magna Mater-nek, Kybelé-nek kultuszát.




Forrás:
Istvánfi Szilárd László, III. évfolyam, Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Gyulafehérvár