Azt a helyet, ahol most Róma terül el, egykor Hétdombnak nevezték [Septimontium], azoknak a domboknak száma szerint, amelyeket később a város fala övezett. Közülük a Capitolium [vö. lat. caput = fej] arról az emberfejről kapta nevét, amely itt a Iuppiter-szentély alapjainak kiásásakor került elő. A hegyet régebben Tarpeiusnak nevezték arról a Tarpeia nevű Vesta-szűzről, akit itt öltek meg fegyvereikkel a szabinok, és itt is temették el. Nevének még él az emléke, mert egy itteni sziklát Tarpeia sziklájának neveznek ma is.Ugyanezt a hegyet még régebben Saturnus-hegynek nevezték, és ezért lett Latium is „Saturnus földje” [Saturnia tellus], amiként Ennius nevezi.

Némely szerző szerint állt itt egy ősi város is: Saturnia. Ennek három nyoma észlelhető ma is: a hegy lejtőjén áll Saturnus szentélye; itt volt - mint Iunius írja - a Saturnus-kapu, amelyet most Pandana-kapunak neveznek; végül pedig Saturnus templom mögött a magánjellegű törvényes eljárások céljaira emelt épület hátsó falait „Saturnus falai”-ként szokás emlegetni.


(varro: De lingua Latina, V. 7, 41-42)