logo

VIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Septem artes liberales

A római birodalomban alakult ki a tudományos és művészeti ágaknak az az új rendszere, kerete, mely – huzamosabb érlelődés után – a Hét szabad művészetű ( Septem artes liberales) néven vált ismeretessé. Ez fogja össze és hatja át az eddig tárgyalt iskolatípusokat.

A hét művelődési ág, melyet ide soroltak: a grammatika, a retorika: a gondolatok szabatos szóbeli kifejezésének a tudománya, a dialektika: a gondolatok logikus kifejtésének a tantárgya, az asztronómia: csillagászat, az aritmetika: számtan, a geometria: mértan, a musica: zeneelmélet volt.
Szabadnak azért nevezték őket, mert – római vélemény szerint – csak szabad emberhez illenek, csak a szabadok méltók a művelésükre. Nem meglepő, hogy a tárgyak között művészi és tudományos jellegűek is találhatók, mert az elnevezésben szereplő ars szó egyaránt jelent tudományt és művészetet. Számuk hosszabb ideig ingadozott, s csak – nem sokkal a nyugatrómai birodalom bukása előtt – egy bizonyos Martianus Capella (i. sz. 5. sz.) nevű író könyvében lett véglegesen: hét.

Korábban pl. M. Terentius Varro (i. e. 116-27) az orvostudományt és az építészetet is a szabad művészetek közé sorolta. A művészetekből hat – ha nem is teljesen a mai tantárgyi jelleggel – jelen volt a római iskolai képzés valamelyik fokozatában (a grammatika, retorika és dialektika kiemelten is!).
A musica az egyetlen kivétel, de bizonyára némi zenei ismeretekkel is találkozhattak a tanulók – főleg az irodalmi művek olvasásakor. A bölcselő Seneca (i. e. 4–i. sz. 65) egy terjedelmes levelét teljesen a szabad művészeteknek szentelte. Ezeknek csak eszköz szerepét értékelte: jóknak, hasznosaknak tartotta őket, de csak akkor, ha elősegítik az erkölcsöket is nemesítő filozófia tanulmányozását.
Miért neveljük hát fiainkat_a szabad tudományokkal? . . . azért . . . mert a lelket előkészítik az erény befogadására. Majd így folytatta: Egyetlen dolog viszi tökélyre a lelket, a jó és rossz megváltozhatatlan ismerete. . . ö, vagyis a filozófia.
Erkölcsi levelek 88. (Kurcz Ágnes ford.)



Forrás:
Koszorús István: Az antik Róma Napjai
Tankönyvkiadó - Budapest