1. Egy lovas segédcsapat, ala kisebb egységének, a turma-nak a parancsnoka. Egy-egy ötszáz fős ala quin-genaria-ban 16, egy ezres ala miliaria-ban 24 decurio volt. Három szolgálati ló illette meg (Pseud. Hyg. 16).

2. az önkormányzattal bíró közösségekben a városi tanács, az ordo decurionum tagja. Megbízatása – honor - méltóság volt. A tanácstagság jogosságát a városi censor-i teendőket ellátó - duoviri iure dicundo quinquennales ötévente, a tanács névjegyzékének, az album decurionum-nak az összeállításakor felülvizsgálták, és a tanácstaghoz méltatlan életvitelű személyek nevét törölték a listáról, a tagság azonban a decurio-k többsége számára gyakorlatilag élethossziglanra szólt.
A decurio a tanácstagságával párhuzamosan, a municipális cursus honorum-nak megfelelően egy-egy választott tisztséget, magistratus-t és valamilyen papi méltóságot (sacerdos, pontifex, augur, flamen, haruspex) is betölthetett. Bár ez nem volt a tagság feltétele, a decurio tanácson belüli rangját: az album-ban elfoglalt helyét, s azt, hogy a viták során hányadiknak mondhatott véleményt, hányadikként szavazhatott stb. éppen az határozta meg, hogy a tisztségek egymásra épülő hierarchiájában hol tartott az illető karrierje. Betöltött éves magistratus-aik alapján a decurio-k a tanácson belül rangcsoportokat alkottak.

A tisztséget még nem (vagy sohasem) viselt decurio-kat pedani-nak nevezték. Nem tartoztak a decurio-k közé, s ezért nem is szavazhattak az album-ban praetextati néven nyilvántartott személyek, akik a decurio-k nagykorúvá vált, de a hivatalviselés alsó korhatárát még el nem érő gyermekeit, unokáit jelentették, akik, hogy apáik mesterségét tanulják, rendszeresen látogathatták az üléseket.

A késő antikvitásban a decurio-t curialis-nak nevezték.