logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A légiók centuriói

A centuriókra helyesebb úgy gondolni, mint egy tiszti osztályra vagy típusra, nem pedig mint egyetlen konkrét rendfokozatot viselő tisztekre. Az első cohors centuriói, gyűjtőnéven primus ordines, minden bizonnyal magasabb státusban voltak, mint a többi cohors centuriói. A légió többi kilenc cohorsának centuriói közti alá- és fölérendeltségi viszony már közel sem ennyire egyértelmű. Tudjuk, hogy a cohorst alkotó hat centuria parancsnokainak különböző megnevezései voltak, és ebből arra következtethetünk, hogy a három vonalban felálló köztársasági hadsereg vonalankénti rangidősségi sorrendje bizonyos fokon megőrződött.

A mindennapi ügyek intézése döntő részben a centuria szintjén zajlott, ezért maguk a katonák is valószínűleg elsősorban a centuriájukkal azonosították magukat, semmint a cohorsukkal. Mégis, mivel a cohors volt a légiók taktikai alapegysége, valamint a különböző építési munkálatokban is jelentős szerepet játszott, nem működhetett hatékonyan parancsnok nélkül.
A légiók esetében nem találunk semmi utalást a segédcsapatoknál meglévő praefectusi rang megfelelőjére, ezért csakis arra következtethetünk, hogy a cohors parancsnoki szerepet az egyik centunónak kellett betöltenie. A legvalószínűbb jelölt erre a feladatra a rangidős centuria pilus priorja, de az sem kizárt, hogy a rangidősség, és ebből következően a parancsnoki beosztás is a leszolgált évek hosszán alapult.

romaikor_kep



Caesar írásaiban olvashatunk arról, hogy a tapasztalt légióknál szolgáló alacsonyabb beosztású centuriókat frissen felállított légiókhoz vezényelve magasabb beosztásba léptették elő, ami státus, felelősség és talán pénz terén is előrelépést sejtet, azt viszont nem, hogy az első cohorsba is felvették volna őket.
Vegetius, a késő római korban élt elméleti szakember szerint a centuriók, sőt az alacsonyabb rangúak is, előmenetelük során centuriák és cohorsok közt egyaránt mozogtak. Leírása alapján a cohorsok közt az első volt a rangidős, és utána következett sorrendben a többi egészen a tizedikig. Kezdetben mindenki a tizedik cohorshoz került, és a rangidősségi sorrend alapján onnan kezdte meg fokról fokra történő előmenetelét. Emiatt egyes tudósok úgy vélik, hogy rendes esetben a centuriók a tizedik cohors hastatus posteriorjaként — vagyis a centuriók számára létező legalacsonyabb beosztásban — kezdték, és lépésről lépésre érték el az első cohors primus pilusi beosztását.

Meglehetősen nehéz azonban elképzelni, hogy miképpen is működhetett ez a rendszer. Ugyanis vagy azt kell feltételeznünk, hogy ez a folyamat elképesztően hosszú ideig tartott, vagy azt, hogy mindenki csupán néhány hónapot szolgált az egyes beosztásokban. Egy másik felfogás szerint a másodiktól a tizedik cohorsig terjedően a hatféle centurio-osztály között cohorsonként nem volt alá- és fölérendeltségi viszony, előléptetés esetén tehát vagy egy másik cohors rangidős centuriájához, vagy végső fokon a kiváltságos rangot jelentő prími ordines soraiba kerültek.
Egyes kutatók még ennél is továbbmenve tagadják, hogy az első cohors kivételével bármilyen különbség is lett volna a centuriók között. Ez utóbbi nézet túlzottan szélsőséges, mert bár el kell ismernünk, hogy egészében nem értjük az előmeneteli rendszer működését, az azért nyilvánvaló, hogy valamilyen rendszer létezett.


Forrás: Adrian Golsworthy - A Római hadsereg története