logo

VIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Csatarendbe fejlődés.

A ”hármas vonal”: triplex acies



A csata előtti manőverek a képzett parancsnokoknak képet alkottak a közelgő ütközetről, de a végső kimenetel megjósolhatatlan volt, még közvetlenül az összecsapás kezdetének pillanatában is. A csata irányításának lehetősége lényegében megszűnt abban a pillanatban, amikor a fő erők megindultak egymással szemben. Politikai megfontolások, a tartalékok kimerülése, vagy a parancsnokok közötti rivalizálás a dicsőségért is megállíthatott egy előrenyomulást, akár csak a Trebiai folyónál vívott csata idején.


A hármas csatasor felállítása

Ha a harci gépezet már mozgásba lendült, a római gyalogságot, mint a fő ütőerőt vetették be az ellenséggel szemben. A Köztársasági kor folyamán a manipulusokat általában hármas csatasorban (triplex acies) állították fel: az első sorban a hastati-t, a másodikban a principes-t, végül pedig a harmadikban a triarri-t, esetenként még hátrább további egységeket is felállítottak tartalékként.
Ha az első két sor vereséget szenvedett, a hastati és a principes meghátrált, a triariusok pedig megpróbálták rendezni a csatasort, hogy ellentámadásba kezdjenek, vagy fedezzék a többiek visszavonulását. Mivel a triarii-ig való meghátrálás a csatában általában kétségbeejtő helyzetet jelentett, így a rómaiak között ismert közmondásként maradt meg az ”ad triarios rediisse” kifejezés, ami lényegében egy személy kilátástalan helyzetét jelentette.

romaikor_kep



A korabeli római írók időnként említést tesznek arról, hogy a felfejlődéskor, de még a csata kezdete előtt manipulusok az úgynevezett quincunx formációba álltak fel. Az első sorban a hastati-k akkora közöket hagytak csapattesteik között, hogy a második sorban a principes egységek ezen üresen hagyott szakaszok mögött álljanak fel.

A harmadik sor hasonlóképpen fejlődött fel a második sor által üresen hagyott rések mögé beállva. A velites egységek laza és folyamatos alakzatban a nehézgyalogság előtt álltak fel.

A római manőverezés rendkívül komlex volt - ezernyi katona lába verte fel a port, miközben a nekik kijelölt helyre sorakoztak fel, a levegőt pedig a mozgást irányító, és a rendet fenntartani próbáló tisztek üvöltözése töltötte be. Néhány ezer ember formációja alakult át oszlopokból szabályos sorokká mialatt, minden egység elfoglalta a neki kijelölt helyet a könnyűfegyverzetű gyalogsággal és a lovassággal együtt. A sereg csatasorba állítása ilyen módon eltartott egy ideig, de ha megtörtént a légiók tipikusan három sorba rendezett, egy mérföld hosszú formációja készen állt a csatára.

A három sorba rendezett felállás évszázadokon keresztül fennmaradt, bár a Mariusi reform hatályon kívül helyezte a kor és classis szerinti felosztást, egységesítette a fegyverzetet, és a légiót nagyobb manőverező egységekbe, cohorsokba szervezte át. A teljes hadsereg mérete, és a katonák szolgálatai ideje is megnövekedett, a legkisebb vagyoni osztályok biztos emberanyag bázisára építve.



Amaltheia