Marcus Vipsanius Agrippa (Kr. e. 63. - Kr. e. 12.) római államférfi és hadvezér, Octavianus, a későbbi Augustus császár jó barátja, veje és örököse, Tiberius apósa, Caligula nagyapja volt. A császár hadisikereit - így a Marcus Antonius és VII. Kleopátra ellen kivívott actiumi győzelmet is - főként neki köszönhette.


Ifjúsága

Agrippa Róma környékén született gazdag vidéki római lovagi családban, és már gyermekkorától kezdve a vele együtt nevelkedő, hasonló korú Octavianus egyik legjobb barátja volt.

Kr. e. 45-ben együtt szolgáltak Caesar seregében a mundai csatában, mint lovassági tisztek. A csata után a dictator az épeiroszi Apollóniába küldte az ifjakat tanulni egyik barátjának fiával, Gaius Cilnius Maecenasszal együtt.

A három fiatalember örök barátságot kötött a tanulmányúton. Agrippa hamarosan nagy népszerűségre tett szert a macedoniai legiók körében, melyek parancsnokai is felfigyeltek kiváló vezetői képességeire. Agrippa ekkor építészetet is tanult, amely tudását később bőségesen kamatoztatta. Amikor Kr. e. 44 tavaszán megérkezett Caesar halálhíre, Agrippa és Maecenas a gyors hazatérést javasolták barátjuk számára.

Hazatérésük után hamar felismerték, hogy katonai támogatásra van szükségük, ezért Agrippa visszatért Görögországba, és átvette a helyi katonai erők (így a Legio IV Macedonia) irányítását, melyekkel megindult Róma felé. Octavianus közben szintén sereget szervezett, és már elegendő erőt képviselt ahhoz, hogy tárgyalópartnere legyen a Caesar-párt hadvezéreinek, Marcus Antoniusnak és Aemilius Lepidusnak. Agrippa a köztük létrejövő II. triumvirátus oldalán harcolt Octavianus hadvezéreként a philippi csatában, melyben döntő győzelmet arattak a republikánus erők felett.

Kr. e. 43-ban néptribunus, Kr. e. 40-ben praetor urbanus volt.