Rembert Watermann a közelmúltban publikált egy tanulmányt a római birodalom haditengerészetének „medicus duplicarius”-i rangjáról. Főként Sextus Arrius Romanusnak, a ravennai itáliai flotta egyik tagjának sírkövével foglalkozott. A felirat latin nyelvű szövege a következő:
D M SEXTI .
AR RI .
ROMA
NI.MEDIC
DVPL.N.
AEGYP . V . A.XXVI.M.
A.V.M.IULI
VS SOSSIA NVS.AMIC.
CAR .ET .H
Watermann három fő kérdéssel foglalkozott: a „duplicarius” szó jelentésével, az „aegyp” szó jelentésével és értelmezésével és a saqqarai Mereruka-fríznek egy lehetséges párhuzamával. A jelen dolgozat szerzője az elmúlt időkben a római birodalom katonai egészségügyét tanulmányozta, különösképpen az orvosokat, az egészségügyi személyzetem és a római hadak egészségügyi szolgálatát; a jelen dolgozat Romanus hátterét adhatja meg.
Az „aegyp” jelentésének kérdése vehető előre. Watermann azt írja: „ez a sírkövön megjelenő Aegyp rövidítés Egyiptomra vonatkozik. Az egység Egyiptomban tűnt-e ki és ezért kapta-e meg a megtisztelő, egyiptomi jelzőt, vagy, Egyiptomnak nevezték Arrius hajéját, vagy pedig a hajó legénysége állt-e főként egyiptomiakból, esetleg a hajék is Egyiptomban épültek? Ezek a kérdések nemcsak a felirattani értelmezés problémáit ölelik fel.”
Egyáltalán nem valószínű, hogy ennek a hajónak a legénysége Egyiptomból jött volna. Starr professzor a római flottáról írt tanulmányában, írásos bizonyítékokra alapozva, összeállított egy listát a „tengerészek származásáról”.
A Ravenna Flotta 86 tengerésze közül - akiknek származása ismert - csupán 5 jött Egyiptomból, további 3 - azonban más polgárságú - Alexandriából. Egy egyiptomi közigazgatási törvénykönyv külön is eltiltotta az egyiptomi honosokat a Ravenna Flottába történő beállástól. Statisztikailag a legvalószínűbb, hogy ez a Romanus a Balkánról jött. Az is valószínűtlen, hogy a hajó Egyiptomban épült.
A római hadihajókat nem tervezték a Földközi-tengeren át nagy tengeri út meg-tételére”, sőt az itáliai flottáknak hajógyárai voltak, ahol haditengerészeti mesteremberek készítették és javították a hajókat. Kevés kétség lehet afelől, hogy az „aegyp” szó bizonyára Romanus hajójának neve. A római flotta mintegy 85 hajójának neve ismert.” Többnyire istenekről, folyókról, elvont erényekről, héroszokról és állatokról nevezték el őket - napjaink tengerészete által követett gyakorlat szerint.
A Misenum Flotta „medicus duplicarius”-ai közül, akik közölték hajójuknak (háromsorevezős görög gálya) nevét, L. Lollius Valens a Fides-en szolgált, C. Octavius Fronto a Tigris-en és M. Satrius Longinus a Cupidón. Romanus hajójának neve „Aegyptus”. Ritka egy ország nevének használata hajónévként, de ennek megfelelő az „Armenia”. Így a „medicus” és Egyiptom között nincs kapcsolat.
A „duplicarius” jelentéséről Watermann azt írja”: „a cím azt is jelentheti: a medicus duplicarius egyszerre kikötői és hajóorvos is volt”.
Semmi probléma sincs akörül, hogy a duplicarius-nak mit kell jelentenie. A kiemelkedő római tudós és nyelvész, M. Terentius Varro definiálja a szót (De lingua Latina V. 90.): „duplicarii, dicti quibus oh virtutem duplicaria cibaria ut darentur institutum” (duplicariusok - így neveztetnek, akiknek vitézségükért dupla fejadag élelmiszer adatik intézményesen).
Az irodalom példákkal bizonyítja ezt a gyakorlatot. Ezeket az embereket néha „duplares”-eknek nevezték, mint a később Vegetius, felhasználva a császárság katonai íróit, megjegyzi a hadi ügyekről írt rövid foglalatában (II. 7.):
„duplares, sesquiplares: duplares duas, sesquiplares unam semis consequebatur” (duplares, sesquiplares - a duplares-ek két adag, a sesquiplares-ek másfél adag élelmiszert kapnak).
A császárság haderejében a „duplicarius” specialista volt („principalis”), aki képzettsége és jártassága miatt az alapfizetés kétszeresét kapta; egy kevésbé fontos ember az alapösszeg másfél-szeresét; más hasznos jártassággal rendelkezőket, mint „immunes”-eket klasszifikálták, és bár ők nem kaptak kiemelt bért, helyette felmentették őket a katonai gyakorlat alól.
Bőséges példát találunk feliratokban és papiruszokon a „duplicarius”-nak mint fizetési foknak használatára. Semmi bizonyíték sincs, ami alátámasztaná azt az elméletet, hogy „duplicarius” fogalom olyan „medicus”-ra vonatkozik, aki egyszerre kikötői és hajóorvos, mivel a megjelölést használták gyalogos- és lovas alakulatok speciális személyzetére is.”
Watermann magyarázata lehetetlenség. A flottánál más specialisták is vannak, akik dupla bért kapnak, beleértve az ácsokat (fabri) és a hajók karbantartó személyzetét (velarii).
A katonai egészségügyi alkalmazottak mindnyájan kaptak kiképzést, és így ebbe a speciális kategóriába sorolták őket. A római jogi írók idézik Tarruntenus Paternus-nak, a Birodalmi Gárda korábbi parancsnokának a hadi dolgokról írt első könyvét (Digesta L. 6., 7.). Ő foglalkozik az „immunes”-ek között az „optio valetudinarii” (a kórház felügyelő szakaszvezetői), a „medici” (sebészek), a „capsari” (kötözőorvosok), „qui aegris praesto sunt” (orvos-segédek), a „veterinarii” (állatorvossegédek) rangjaival.
A Ravenna és Misenum Flotta medicusai, egyetlen kivétellel, mindig „duplicarius”-okként szerepelnek. Ez a rang nem illette meg a szárazföldi hadsereg bármely medicusát, ezt több mint 70 példa bizonyítja az itáliai és provinciák-beli gyalogos és lovas egységektől. Lehetséges, hogy a különleges szolgálat tette, hogy időnként felminősítették egy „medicus” állását, ha beosztották speciális különítménybe vagy hadjáratba.
A római katonai törvény szerint az egészségügyi személyzetet mint „immunes”-t sorolták be - bár lehetséges, hogy az „optio valentudinarii”-k, akik a kórházat és a személyzetet felügyelték, „principalis”-ok voltak. Hogy miért egyedül a flotta „medicus”-ok kapták az alapbér kétszeresét, eltérően szárazföldi kollégáiktól, annak oka valószínűleg az, hogy minden egyes hajón csak egy „medicus” volt.
A légiók erődjeiben nagyszámú egészségügyi személyzet asszisztált a főorvosnak. Egy felirattöredék Lambaesis-ből, Augustus III. légiójának központjából, megemlít két „optiones valetudinarii”-t, „pequari”-t (baromgondozókat), egy „librarius”-t (írnokot) és „dis centes capsariorum”-ot (kötözőorvos-gyakornokokat).-”
A lovassági segédcsapatok, a könnyűlovassági zászlóaljak és az irreguláris egységek mindegyik erődítményében több tagból álló, összetett egészségügyi személyzet szolgált. A hajó-”medicus”-nak segédszemélyzet nélkül, magának kellett a legénység (mintegy (1 fő) gondját viselnie, tehát különleges felelősséget és kettős bért kapott. A kivétel egy újonc volt, mindössze 17 nap szolgálattal, akinek nem volt ideje befejezni gyakorlatát és megszereznie képesítését.
Tehát ő még egyszerű „manipularius” volt (később tisztté emelkedő közkatona). Hasonló a helyzet napjainkban is a brit haditengerészetnél: minden kisebb hajón többnyire csak egy, hajó orvosi képzettséget igénylő tengerészeti rangfokozat van, és az a személy felelős a teljes legénység egészségügyéért.
Az itáliai haditengerészet „medicus duplicarius”-ai nevének és helyzetének taglalása megmutatja, hogy ezek alacsony társadalmi osztályban és státuszon voltak. Nem orvosok és tisztek, hanem sebészek és beosztottak voltak.” s Flotta-orvos létezéséről még nincs írásos bizonyíték, de Galenosz (Kühn XII. 786.) célozni látszik rá írván: „Axius a Brit Flotta szemorvosa”.
Megtörtént egy kórház azonosítása a fréjus-i (Forum lulii) korai haditengerészeti támaszponton. Lehetséges, hogy M. Naevius Proculus - a misenumi „Venus” négy sor evezősről - szakaszvezető volt, akinek a munkája az volt, hogy a sebesülteket ellássa (optio conv[alescentium]). Lehetséges továbbá, hogy a „medicus duplicarius”-oknak volt valamilyen társulása („collegium”), de ennek evidenciája nem világos.
A saqqarai Mereruka-frízen Mererukának szerepel egy titulusa, melyet úgy magyaráznak, mint „az udvari orvosok felügyelője a hajók [?] két oldalán [?]”. Más hieroglifák „a két magtár felvigyázója” és az „áldozattevők két osztályának [?] felvigyázója” további címeit adják neki; Ez erőteljesen sugallja, hogy Mereruka közigazgatási ember volt és egyáltalán semmi jel sincs, ami arra mutatna, hogy őneki magának bármilyen orvosi képzettsége lett volna.
Tehát a „kettős”-ségben nincs párhuzam Romanus és Mereruka között. Azonfelül a római haditengerészet hajóján a felügyelet feladata nem az evezős két oldala, hanem orra és tatja között oszlott meg, a „proreta” (alkapitány), illetve a „gubernator” (kapitány) gondoskodása alatt.”
A Watermann által leírt speciális párhuzam Romanus és Egyiptom között a valóságban nem létezik. Romanus a Ravenna Flottából egyik tipikus példája a tengerészeti rangnak: néhány alapvető orvosi ismerettel rendelkezett, hajójának legénységéről maga gondoskodott és kiemelt fizetéssel jutalmazták. A sírfelirat így fordítható: „Sextus Arrius Romanus eltávozott szellemének, sebész, aki dupla fizetést kapott az Egyiptom hajón; élt ifi évet; szolgált 5 évig; M. Iulius Sossianus, kedves barátja és utódja” (a sírkő további része letört).
Dr. R.W. DAVIES
History Section, Sunderland Polytechnic, Sunderland SRI 3SD, Great Britain