Kétevezősoros - vagy biremis.

Hadihajó, amelyet evezősök hajtottak, bár árboccal és vitorlával is el volt látva; ezeket azonban a legénység, ha harci cselekményre készült, többnyire a parton hagyta. A legtöbb biremis nyitott volt, bár akadt olyan is, amelyet teljesen vagy részlegesen lefedtek. Az evezősök valószínűleg két szinten helyezkedtek el; a felső sor evezősei az evezőszekrényben ültek, az alsó sorbeliek pedig a gálya oldalába vágott nyíláson át forgatták evezőjüket.

A könnyű fenyőféleségből ácsolt kétsorevezős csak derült időben haladhatott, és harci cselekménybe is csak akkor bocsátkozhatott, ha nyugodt volt a tenger. Mint a hadihajókat általában, nem hagyták kinn a tengeren, hanem dokkokban tárolták. Sokkal hosszabb volt, mint amilyen széles (az arány kb. hét az egyhez); hossza átlagosan harminc méter lehetett, és több mint száz evezős hajtotta. Az orráról bronzzal megerősített tölgyfa döfőorr ugrott előre valamivel a vízszint alá, ellenséges hajók meglékelésére és elsüllyesztésére.

A biremis nem szállított sem tengerészgyalogságot, sem hajítógépeket, és az ellenséges hajók legénységével nem kezdeményezett szárazföldi jellegű kézitusát.

Mind a görög időkben, mind a római köztársaság korában hivatásos evezősök hajtották; a rabszolga evezős („gályarab”) a keresztény idők találmánya volt.