A Classis Pannonica a dunai hajóhad azon része, mely Pannonia védelmére szolgált.

Már Augustus szervezhette, midőn Pannoniát a Dráváig meghódította, de először Kr. u. 50-ben Claudius császár alatt említi Tacitus, midőn Claudius a suevusok királyának Vanniusnak védelmet nyújtott. Flavia melléknevéből azt lehet következtetni, hogy Vespasianus illetve fiai ujjászervezték s azóta a Dunán Carnuntumtól Zimonyig voltak állomásai.

Szolgálatairól bizonyságot tesznek a Traianus s Antonius-féle oszlopok domborképei: csapatokat és élelmiszereket szállít, hidat épít, közvetíti a forgalmat a Dunaparti burgusok között, stb. Legrészletesebben számol be állomásairól a IV. századbeli Notitia, Diguitatum.


Nyugotról keletnek menve a Duna mellékfolyóinak következő pontjain találjuk:

Noricum területén Lauriacumban (prafectus classis Lauriacensis)

Artapában (praefectus classis Artapensis et Maginensis);



Pannonia területén

Carnuntumban (praefectus classis Histriae Carnunto),

Florientiában (praefectus classis Histricae Florentiae),

Mursában (praefectus classis Istriae Mursae),

Taurunumban (Tauruno; classis. CIL III 10675 téglákon cl[assis] F[lavia] P[annonica],

Siciliában (classis Aegetensium),

Servitiumban (praefectus classis primae Pannoniae Servitii)

Sirmiumban (praefectus classis primae Flaviae Augustae Sirmi).