Marius kora óta a legiókban a legnagyobb változás az első cohors méretében következett be. Az első cohors ekkor már öt, dupla méretű centuriából állt, amelyek mindegyikét egy idősebb centurio vezette. Lehet, hogy a változás már Caesar korában bekövetkezett, mivel Pharsalusnál már említ ilyen dupla centuriát. A legio így 9, egyenként 480 fős, illetve 1 darab 800 fős cohorsból állt, és létszáma az egyéb szolgálattevőkkel együtt 5200 fő körül mozgott. 120 sorállományú legionarius lovas felderítőként (exploratores) és hírvivőként szolgált.

Mások „tüzérként” tevékenykedtek, mivel minden cohorsnak volt egy ballistája (kőhajító),és minden centuriának volt egy scorpiója (dárda- vagy nyílvető), bár a gyakorlatban egy legio összesen kb. 50 katapulttal rendelkezett. A korábbi hadseregek az ostromoknál használták a katapultokat, de Caesar koráig nem nagyon alkalmazták őket a nyílt ütközetekben.

A legiókat még mindig a római polgárok soraiból toborozták, de Kr. u. 100 tájára nagy részük már nem itáliai volt. A legiókat ugyanannyi auxiliaris egység támogatta. A siker záloga a rugalmasság volt. Egy kisebb rajtaütést a legközelebbi auxiliaris cohors tartóztatott fel.

Egy lázadást (például Boudicca lázadását Kr. u. 60-ban) egy vagy két legio és auxiliarisai is felszámolhattak. Egy büntetőhadjárat, mint amilyet Corbulo vezetett Kr. u. 59-63 között a párthusok ellen, 3-4 legióból állhatott, míg egy totális támadás, mint például Traianus daciai hadjárata (Kr. u. 101) 8-10 legiót, valamint 50 000 főnyi auxiliaris csapatot, lovast és szövetségest mozgósíthatott.

A római szárazföldi haderő 30 legióból és ugyanannyi auxiliaris csapatból, összesen 250-300 000 emberből állt. Kr. u. 100 körül már ritkán küldtek ki egy teljes legiót a harctérre, mivel 1 vagy 2 cohorsát rendszerint tábori helyőrségként hagyták hátra. A következőkben egy jellegzetes haderő csatarendjét mutatjuk be.

Cestius Gallus hadserege a zsidó felkelés ellen, Kr. u. 66: XII. legio (8 cohors - kb. 4 000) III. legio (4 cohors - kb. 2 000) XXII. legio (4 cohors - kb. 2 000) 6 auxiliaris cohors - 4 800
4 alae quingenariae (lovasság) - 2 000 Szövetséges királyok:

Kommagénéí Antiokhosz: 2 000 lovas íjász, 3 000 íjász

Judaeai Agrippa: 1 500 lovas íjász, 3 000 íjász

Emesai Soaemus: 1 200 lovas íjász, 1 500 íjász, 1 000 lándzsás. E sereg az alábbi elrendezésben:
2 250 m hosszú arcvonalat foglalt el. (A seregek általában 2 vonalban álltak fel. Az első vonalban néha auxiliaris csapatok helyezkedtek el, mögöttük egyetlen vonalban a legio cohorsai.)