logo

XVIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A numizmatikai ismeretek jelentősége

1. A pénzérmék a leggyakrabban előforduló tárgyi emlékek közé tartoznak. A római érmék a császárkorban hazánk területére nagy mennyiségben jutottak el, így még a kisebb régiséggyűjteményekben is gyakoriak. Gyűjtésüket nagyban megkönnyítette a detektoros fémkeresők használata. Így a történelem- vagy a latintanárok bármikor kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a tanulók római érméket hoznak meghatározásra. Igen kellemetlen, ha ilyen esetben a tanár teljes tájékozatlanságról tesz tanúságot.

2. Még jobb, ha a tanár maga biztatja a tanulókat római érmék gyűjtésére és meghatározására. Minden tárgyi emlék közvetlen kapcsolatot jelent egy elmúlt korszakhoz, erős motiváló hatást gyakorolhat mind a történelem, mind a latin tanulásában. A feliratok és az ábrázolások megállapítása sikerélménnyel jár, új ismereteket nyújt és bepillantást enged a múlt hétköznapjaiba.

3. A pénzérmék régészeti jelentőségét az adja meg, hogy valamennyi tárgyi emlék közül a legjobban datálhatóak. Az ásatások során előkerülő érmék megadják a terminus post quem-et, azaz azt az időpontot, ami után kerültek a leletek a földbe. Nagy szerencséje a kutatásnak, hogy a rómaiaknak szokása volt az elhunytak mellé elhelyezni egy-egy pénzérmét mintegy útravaló gyanánt. Előfordul, hogy nagyobb mennyiségű elrejtett pénz kerül elő a föld mélyéből. Ezt kincsleletnek nevezzük. Ha több ilyennek az elrejtése megközelítőleg azonos időben történt, akkor ez világosan arról tanúskodik, hogy a tulajdonosok háborús vészhelyzet következtében rejtették el összegyűjtött vagyonukat, és valószínűleg maguk is áldozatul estek az öldöklésnek, ezért nem tudtak visszatérni rejtekhelyükhöz.

4. A római pénzérmék feliratai és ábrázolásai a római kultúra kutatásának minden területén - történelem, vallástörténet, művészettörténet - értékes forrásanyagot jelentenek. A pénzromlás az állam gazdasági helyzetéről, a hadsereg és a győzelmek gyakori emlegetése a háborús állapotokról árulkodik. A császárportrék azonosításának egyik fontos bázisa az éremábrázolás, ahol mindig oda van írva az uralkodó neve. A hátoldalak nőalakjai rendszerint perszonifi- kációk, akiknek a pontos meghatározását a körirat teszi lehetővé: pl. Liberalitas, Annona, Spes, Fortuna, Fides, Concordia, Virtus. Ezek többnyire erkölcsi értékeket rejtő fogalmak, melyek az adott időszakban különös jelentőséget kapnak: vagy azért, mert hiányoznak, vagy azért, mert akadálytalanul érvényesülnek.



Egy példa a pénzérme tudományos jelentőségére

Egy Pécsett (Sopianae) a század elején előkerült oltár dedikációja I(uppiter) O(ptimus) M(a- ximusnak) és Terra Maternek szól. Az oltárkő baloldali lapján Iuppiter áll mezítelenül, egyik kezében jogarát, a másikban villámköteget tartva. A jobboldali lapon egy nőalak áll, jobbja a kő sarkának sérülése miatt nem látható, baljában hosszú rudat tart, melynek felső végén háromszög formájú tábla látható.
A dedikáció alapján joggal feltételezzük, hogy Terra Mater ábrázolásáról van szó, ezt az istennőt azonban nem állva, hanem ülve vagy még inkább földre heveredve szokták ábrázolni. Attribútuma (jelvénye) rendszerint a bőségszaru, gyümölcsök, gyerekek, esetleg a kígyó. Az oltáron látható tárgy meghatározása az ismert analógiák alapján nem volt lehetséges. Az oltár első publikálója ásónak gondolta, később a Iuppiter Do- lichenus-kultusz háromszögű jelvényével hozták kapcsolatba, amit rúd végére erősítettek, de volt, aki lándzsának feltételezte.

A jelvény mibenlétének tisztázásához az első lépést az a megfigyelés jelentette, hogy a rúd végén lévő lap valójában nem három-, hanem négyszögletű. Az ábrázoláson a felső vízszintes vonal jól felismerhető, hiányzik viszont a négyszög jobb oldala, mivel azt levágja az ábrázolás keretelése. Ez esetben már meghatározható a jelvény: a katonaságnál használatos vexillumról van szó. Ez egy rúd végére erősített négyszögletű zászlócska volt, melyet gyakran ábrázoltak lebegő helyzetének érzékeltetésére ferde vonalakkal.
A vexillumot tartó hosszú ruhás nőalak pontos analógiáját L. Aelius Caesar Kr. u. 137-ben kiadott sestertiusain fedezhetjük fel, amelyen - a pénzérmék szokásának megfelelően - az alak neve is fel van tüntetve: PANNONIA. A nőalak tehát Pannonia provinciának, ill. Pannonia földjének a per- szonifikációja, így az oltár dedikációjában Terra Mater alatt a provincia földjét kell értenünk. A provincia perszonifikált ábrázolása a 3. sz. folyamán többször is megjelenik a pénzérmék hátoldalán, jelvényeiből következtethetően ekkor is elsősorban katonai jelentősége miatt.



Gesztelyi Tamás