Aes: a bronz latin neve, legkorábbi római pénz elnevezése. Kezdetben durva, öntött darabok voltak ( aes rude), minta később jelent meg rajtuk ( aes signatum).

Az i.e. 4. sz.-tól nagyobb bronzok jelentek meg (aes grave).

AE: nem ismert elnevezésű bronz ill. réz pénzek

AE1: „nagy bronz”, 25-30 mm átmérő

AE2: középbronz, 20-24 mm átmérő

AE3: kisbronz, 17-20 mm átmérő

AE4: kisbronz, 16 mm és kisebb átmérő

Antoninianus: Caracalláról nevezték el, aki I. sz. 215-ben vezette be a denarius helyett, két denarius értékben.

Argenteus: ezüst pénz a denariussal egyenlő értékű, Julianus ( 361-363) idejéig vertek.

As: Az „egység” latin neve, eredetileg súlyegységet jelent, Augustus alatt az as 11 , 12 gramm súlyú volt, a római pénzrendszer alapja volt.

Aureus: A Római Birodalom standard aranyérméje volt 25 denariussal és 100 sestertiussal egyenlő. A solidus váltotta fel Nagy Constantine ( 306-337) idején.

Bigatus: Közös elnevezés a Köztársaság kori kétlovas fogattall ( biga ) veretett hátlapú denariusoknak.

Centenionalis: a latin „századik” megfelelője, késő római bronz a solidus század része.

Denarius: a legfőbb címlet mind a Köztársaság, mind a Császárság korában. A Binliában megnevezett penny mengfelelője. A későbbi civilizációk által is igen kedvelt címlet. (Magyarországon dénár)

Dupondius: az As kétszerese eredetileg „ kétszeres súlyt” jelentett.

Follis: eredetileg pénztartót jelölt, később biozletianus pénzreformjaként címletként veték i. sz. 269-től, két denariussal megegyező értékben.

Minim: késő római egészen apró bronzpénz neve, jellemzően Galliában és Britanniában verték.

Miliarensis: ezüst érme, Nagy Constantine verette elöszőr. A solidus 1/14 -ed része később 1/12-e.

Nummus: a lecsökentett méretű antenionalis elnevezése a 4. sz. második felétől.

Quarans: a legkisebb római bronzérem, az as negyed részevel egyenlő.

Quadrigatus: elnevezését a Jupiter által irányított négylovas fogatról (qudriga) kapta, a második Pun háborúig (i.e. 202) használt elnevezés.

Quinarius: kis ezüst érme, egyenlő 5 as-sal és 1 danaruiussal.

Semmis: bronz érme 1 as értékű.

Sestartius: elnevezés a latin „ semmis tertius”-ból. A Köztársaság idején kis bronz érme, a Császárság idején a legnagyobb bronz érme, egyenlő 2,5 as-sal és negyed denariussal.

Sextans: bronz érme az as 1/6 -od része.

Siliqua: a legkisebb római súlyegység neve, i. sz. 324 után Nagy Constantine idején ezüst címletű pénz a solidus 1/24-ed része.

Solidus: az aureus helyére lépett be új aranypénzként a 4 sz.-ban Nagy Constantine idején.

Tremissi: késő római arany érme, a a solidus harmad része.

Triens: korai bronz érme elődeként a második Pun háború idején verték, 3 -ed denariussal egyenlő.

Papírpénzek nem voltak. Szinte minden császár veretett a saját arcképével érmét.