logo

XVIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A pénzügyek kezelése

A pénzügyek kezeléséről a királyság idejéből alig tudunk valamit. A köztársaság idejében a legfőbb fölügyelet a senatust illette; az intézte az adókivetést és rendelkezett az állami célokra befolyt pénzzel. A senatus megbízásából a censorok készítették el lustrumonként a bevételek és kiadások tervezetét, felügyeltek nagyobb összegek hovafordítására s bérbe adták az állami jövedelmeket. A kifizetéseket a senatus utasításából a quaestorok eszközölték s a befolyt és kifizetett pénzekről számadást vezettek.

A császárság idejére nézve bizonyosra vehetjük, hogy a császár nem csak a meglevő adónemek mértékét szabályozta, hanem új adókat is vethetett ki, s erre nézve utasítással látta el tisztviselőit; helyettesei révén a császár állapította meg a provinciák és kerületek egyenes adójának alapjáúl szolgáló becslést. Az aerarium kezelése két praefectusra, a fiscusé, miután Kr. u. 200 körül állami főpénztárrá lőn, a procurator a rationibus – v. summarum – v. fiscire, a VI. század közepétől a comes sacrarum largitionumra volt bízva.

Egyenes adók ellenőrzésére minden provinciában volt egy központi hivatal (tabularium), a hol a földmérésekről fölvett okiratokat s az adójegyzéket tartották. Az adók beszedésével senatori provinciákban quaestorok, császáriakban procuratorok voltak megbízva a helytartó fölügyelete alatt. Procuratorok kötötték a bérleti szerződéseket is.