Ma már kétségbevonhatatlan tény, hogy az 1950-es évek „primitivista" gazdaságtörténeti filozófiája megbukott. A római császárkorban lezajlott ún. első globalizáció egyetlen összefüggő gazdasági térséggé változtatta az addig ismert oikumenét.

A pax Romana alatt a kereskedelem robbanásszerű fejlődése a Római Birodalom minden sarkában lehetővé tette a viszonylag kiegyensúlyoztott ellátást és a népesség nagyarányú növekedésését. Ez viszont a belső mezőgazdasági és kézműipari termelés fokozódását idézte elő.

A kereskedelem révén új növény- és állatfajok is megjelentek, ezeket a klimatikus viszonyoknak megfelelően nemesítették vagy háziasították. Róma volt az első birodalom Európa történetében, amely hatalmas „ökológiai lábnyomot" hagyott hátra: a környezetszennyezés, az endemikus fajok pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, a deforesztáció, a járványos betegségek kontinensméretű elterjedése - ezek mind az első globalizáció kísérőjelenségei voltak, amelyek negatív hatásai máig is hatással vannak mindennapjainkra.




Grüll Tibor
egyetemi docens (PTE BTKTTI Ókortörténeti Tanszék)