logo

XVI Februarius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Bevezetés - A római közjog a források tükrében

A római jogot két fő részre oszthatjuk: ius publicum (közjog) és ius privatum (magánjog). Közjog alatt azon szabályok összességét értjük, amelyek a római állam viszonyait szabályozták, így többek kötött az állami pénzügyekkel kapcsolatos valamennyi szabály is ide sorolható. A magánjog ezzel szemben a polgárok egymás közötti viszonyait szabályozó joganyag.
A római jogot elsősorban a jusztiniánuszi kodifikáció (Kr.u. VI. sz.) során létrejött munkákból ismerjük, amelyek azonban főleg csak a magánjogot foglalták össze, ezért közjogi szabályokat csak elvétve és akkor is inkább csak az összefoglalás korára vonatkozó állapotoknak megfelelően tartalmaznak (pl. a Digesta 49. és 50. könyvei), ezért a korábbi köztársasági korra nem adnak kellő felvilágosítást.

További források az un. epigráfiai (feliratos) források, amelyek a köztársaság viszonyaira ugyan hitelesek, de ezek a történelem viharai miatt csak nagyon csekély mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A legfontosabb források ezért a köztársaság korának közjogi szabályaira az un. irodalmi források, ezen belül is a római történetírás művei (pl. Livius, Gellius), Cicero munkássága ill. értékes forrás még Polübiosz műve is, mivel annak szerzője ugyan idegenként, de kortárs szemtanúként élt Rómában, így munkája hitelesnek fogadható el.



Forrás: Bajánházy István - Az állami pénzügyek a római köztársaságban