Illetékek, vámok, összefoglaló nevükön vectigalia: eltekintve az ager publicus használatáért fizetendő vectigal-tól, a köztársaság időszakában ebben az adókategóriában csak az ötszázalékos rabszolga-felszabadítási adó, a vicesima libertatis létezett.
Augustus kezdeményezésére, nem csekély ellenállás után került bevezetésre az ötszázalékos örökösödési adó vicesima hereditatium), az egyszázalékos forgalmi adó (centesima rerum venalium) - ez utóbbi kulcsát később Tiberius, majd Caligula félszázalékosra csökkentette, így neve ducentesima auctionum lett -, valamint a forgalmi adónak egy magasabb, 4%-os adókulcs alá eső fajtája, a rabszolgaeladás után fizetett adóvicesima quinta venalium mancipiorum). Az előbbi kettő egy külön, a kezelésükre létrehozott kincstárba, az aerarium militare-ba folyt, és a továbbiakban a veteránok végkielégítéséhez szükséges pénzalapot képezte.
A rabszolgaeladás után fizetendő forgalmi adó a régi kincstárba, a senatus-i kezelésben lévő aerarium Saturni-ba került, egy elkülönített alapba, és a Róma városi tűzoltóság, a y cohortes vigilum működtetéséhez szükséges kiadásokat fedezte. Mindhárom kifejezetten a római polgárokra kirótt adónem volt. Később új adók is felbukkannak, pl. Marcus Aurelius vezette be a vectigal gladiatorium-ot.
A vectigalia kategóriájába tartozott a vámilleték is, (külső, belső, kikötői vagy útvámok), ennek neve portorium volt. Ezt a birodalomba való belépéskor vagy a belső vámkerületek határának átlépésekor az áru szállítója volt köteles leróni.
A vectigalia behajtása a köztársaság idején, sőt, még a császárkor első időszakában is adóbérleti rendszerben, magánszemélyek vagy társaságok (conductores, societates) vállalkozásai formájában történt. Az örökösödési és forgalmi adók esetében Traianus uralkodásáig követhető nyomon forrásokkal a bérleti rendszer működése, ezt követően a császár által kinevezett procurator-ok irányította apparátus vette át a behajtást. A vám esetében Commodus uralkodása alatt került sor az állami kezelésbe vételre és a procurator-i rendszer kiépítésére.