Az antik Rómában természetesen a maiaktól eltérő mértékegységek voltak érvényben, amelyek alapvetően az emberi testből indultak ki, azt vették alapul.


Rövidebb hosszmértékek:


digitus (ujj) = 1/16 láb = 0.0185 m = 18.5 mm

1 pea = 4 palmus = 12 polies = 16 digitus

palmus (tenyér) = 1/4 láb = 4 ujj = 0.074 m = 74 mm

palmus maior = 222 mm

pes (láb) = 0.2963 m = 29.63 cm

palmipes (1 tenyér + 1 láb) = 0.3703 m = 37.03 cm

gradus (lépés, egyik lábbal) = 2.5 láb = 0.74 m = 74 cm
(ritkán használt)

Cubitus (rőf) = 24 ujj = 0,44m;



Nagyobb római hosszmértékek:


Cubitus = 0,444 m.

Gradius v. Pes Sestertius = 0,74 m.

Decempeda v. Pertica = 2,96 m.

Actus = 35,52 m.

MP vagyis mille passuum (ezer lépés = 1 római mérföld) = 1480 m

milum (mérföld) = 8 stadium = 1000 passus = 5000 láb = 1481.5 m
(mille passuum: ezer lépés, millarium)

1 milum = 1000 passus = 1480 m

iter pedestre (napi járóföld) = 18,75 millum = 27 750 m

stadium = 125 passus = 625 láb = 10 000 ujj = 184.98 m
Eredetileg (a görögöknél) 600 láb, aztán tényleges építményben mérték, később "szabványosított".


passus ( kettőslépés, mindkét lábbal) = 5 láb = 1.4815 m
A rómaiak ezer kettőslépésben, mille passusban, másképpen mille passuum-ban, rövidítve m. passus-ban mérték a távolságot, ezt nevezzük mi egy római mérföldnek, ami 1480 m-rel egyenlő.




Látható, hogy a hosszmérték alapja az emberi test. A lépésnél a kettős lépést úgy kell érteni, hogy a lábak ugyanabba a helyzetbe kerüljenek a két lépés után. De természetesen nem az emberi testek nem egyformák, így etalonokat használtak, amelyeket a Forumon őriztek Castor és Pollux templomában.

A köztársaság idejében az Aedilisek felügyelték, a császárkorban pedig a városi praefectus.