logo

V December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Egy Indiai távolsági kereskedelmi útvonal leírása

Az Euphrates torkolata, az Eulaeus és Tigris által alkotott tó, a Charax mellett, utána a Tigris melletti Susa. Alexandrosra úgy találtak, amint épp ünnepet tartott ott, hét hónappal azután, hogy Patalánál elvált tőlük, hajóútjuk harmadik havában. Ezen az útvonalon haladt Alexandros hajóhada. Ezután az tűnt a legbiztosabbnak, hogy az arabiai Syagrus hegyfokától nyugati széllel, amelyet ott hippalusnak neveznek, haladjanak Patala felé; a távolságot 1332 mérföldre becsülték.

A következő időszakban rövidebbnek és biztonságosabbnak ítélték az útvonalat, hogy ugyanettől a hegyfoktól az indiai Sigerus kikötője felé vegyék az irányt, és sokáig így is hajóztak, mígnem egy kereskedő (mercator) rátalált egy rövidebb útra, és Indiát a haszon miatt kezdték fölkeresni: hiszen minden évben mennek a hajók, íjászcsapatokkal (sagittariorum cohortibus inpositis) a fedélzetükön, mert a kalóztámadások (piratae) veszélye mindig is nagyon nagy volt.

Most, hogy először kerültünk biztos ismeret birtokába, örömömre fog szolgálni, hogy előadhatom az egész utat Egyiptomtól: nem érdektelen a dolog, hisz nincs olyan év, hogy India kevesebbet nyelne el birodalmunk ötszázmillió sestertiusánál és küldene vissza érte árukat, amelyek nálunk százszoros áron kelnek el.

Alexandriától két mérföldre van Iuliopolis városa (opiidum Iuliopolis); innen hajóznak Coptusba a Níluson 309 mérföldet. Az utat 12 nap alatt lehet teljesíteni, ha fújnak a passzátszelek (etesiae). Coptustól tevegelnek, az állomáshelyeket (mansiones) a vízvételezési lehetőségeknek megfelelően jelölve ki: az elsőt Hydreumának hívják, 32 mérföldnyire van; a második a hegyekben egynapi járásnyira, a harmadik egy másik Hydreumatában Coptustól 85 mérföldre, utána a hegyekben; majd Apollo Hydreumájánál Coptustól 184 mérföldre, ismét a hegyekben, majd Novum Hydreumánál (Új-Hydreumánál) Coptustól 236 mérföldre.

Van egy Vetus [Régi] Hydreuma (Regi-Hydreuma) is (Trogodyticumnak nevezik), ahol őrség tart szolgálatot (praesidium excubat) egy 2 mérföld hosszú mellékúton (deverticulum); Novum Hydreumától 7 mérföldre van.
Utána jön Berenice városa, ahol vörös-tengeri kikötő van, Coptustól 257 mérföldre. Mivel azonban az út nagyobb részét éjszaka teszik meg a forróság miatt és állomásokon (stativa) töltik a nappalokat, a Coptustól Berenicéig terjedő teljes utat a tizenkettedik napon fejezik be.

Hajózni a nyár közepén kezdenek a Kutya felkelése előtt (ante canis ortum) vagy közvetlenül utána, és körülbelül a harmincadik napon érkeznek az arabiai Ocelisbe vagy Canéba, amely tömjéntermő vidéken fekszik.
Van egy harmadik kikötő is: Muzának hívják. Az Indiába hajózók nem keresik fel, csak a tömjén- és arab illatszer-kereskedők. Beljebb is van egy város, a királyi székhely, Sappharnak nevezik, és még egy, Save.

Az Indiába tartóknak azonban az a legcélszerűbb, ha Ocelisből indulnak el. Innen a hippalum nevű széllel 40 napig hajóznak az első indiai kereskedőtelepig, Muzirisig. Jobb azonban ezt nem célba venni a közelben tanyázó kalózok miatt, akik egy Nitrias nevű helyet tartanak birtokukban, és áruban sem bővelkedik, ezenkívül a szárazföldtől messze állhatnak csak meg a hajók, és a csomagokat csónakokkal viszik oda és rakják ki. Amikor ezt írtam, Caelobothras uralkodott ott.

A másik, alkalmasabb kikötő a neacyndon népnél van, Becarénak nevezik. Itt Pandion uralkodott, egy Modura nevű városban, messze a kereskedőteleptől a szárazföld belsejében. Azt a vidéket pedig, ahonnan borsot szállítanak egyetlen fadarabból készült csónakokon Becaréba, Cottonarának hívják. Mindezen nép-, kikötő- és városnevek egyetlen korábbi szerzőnél sem találhatók meg, amiből nyilvánvaló, hogy változik a helyük.

Indiából az egyiptomi Tybis hónap kezdetén hajóznak vissza, a mi decemberünkben, vagy legalábbis az egyiptomi Mechiris 6-át megelőzően, ez a mi januárunk Idusa előttre esik: így van az, hogy még ugyanabban az évben visszatérnek. A hajózást a délkeleti szél segíti Indiából, és amikor bejutnak a Vörös-tengerbe (Rubrum mare), a délnyugati vagy deli szél. Most térjünk vissza kitűzött témánkhoz.


Plinius: Naturalis historia [A természet története] 6.26.100-106.



Idősebb Plinius az Indiába irányuló távolsági illatszer- és fűszerkereskedelem útvonalát írja le, megadva az évszakonként kedvezőbb lehetőségeket, illetve felhívja a figyelmet a biztonságos és a veszélyekben bővelkedő helyekre.

A pontos állomáshelyek egymástól mért távolságadataiból és az utak biztonságára felügyelő őrségből sejthető, hogy jól működő karavánutakról van szó. Plinius nem hallgatja el azt sem, hogy milyen busás hasznot húztak a rómaiak az Indiából Rómába hozott áruból.