logo

V December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Róma és a só.

„Így hát, Herculesre, só nélkül nem is lehetséges emberibb életet élni! Annyira szükségünk van erre az anyagra, hogy az értelem a lélek vágyaira is a »kitűnő só« (eximinae sales) kifejezést alkalmazza; de az élet minden kellemességére (vitae leps), a túláradó jókedvre (summa hilaritas) és a munkától való megnyugvásra (laborumque requies) sincsen más alkalmasabb szó a »só«-nál. Erről nevezték el a katonaságnak kijáró tisztességet is salariumnak, minthogy a só nagy tekintélynek örvendett a régieknél, amint az a Via Salaria elnevezésből is kitűnik, mivel megegyeztek, hogy a szabinok ezen az úton szállíthassák a sót.
Ancus Marcius király 600 modius sót ajándékozott a népnek, és elsőként hozott létre sólepárlókat. Varro szerint a régiek mintegy mellékfogásként is éltek vele: »kenyeret sóval« ettek, ahogy a közmondásból is kitűnik. Legjobban mégis az áldozatok mutatják meg a só tekintélyét, mivel sóval kevert liszt nélkül nem lehetséges a bemutatásuk.”

A sótermelés és sókereskedelem végigkíséri az emberiség történetét. Mára alapos feldolgozások születtek a mezopotámiai birodalmak, a bronz- és vaskori Európa, a punok, az ókori Egyiptom, Görögország, Kína, sőt a prekolumbián kultúrák vonatkozásában is – miközben a só Római Birodalom gazdaságában betöltött szerepével kapcsolatos kutatások csak a 21. században indultak meg és mindmáig – mondhatni – gyerekcipőben járnak. Mostani előadásomban megkísérlem az eddig elért eredményeket dióhéjban összefoglalni.




Grüll Tibor


Grüll Tibor (1964) egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén. Kutatási területe a Római Birodalom története, ezen belül földrajzi, gazdaságtörténeti és ökológiai kérdések, valamint a hellenisztikus és római kori judaizmus és a korai kereszténység története.