logo

VIII December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Keleti-sivatag útvonalai és állomásai

A Ptolemaios-korban a Keleti-sivatagon átvezető legfontosabb útvonal az Apollinopolis Magna (ma Edfu) Bereniké útvonal volt. Berenikét Kr. e. 275 körül II. Ptolemaios alapította, anyjáról nevezte el. Ebben az időben elsősorban elefántokat és aranyat importáltak, a római időkben nagyobb hangsúly volt a civil kereskedelmen. Már a Ptolemaios-korban létezett a Koptos-Myos Hormos útvonal is a Wadi Hammamaton át.
Az útvonalak segítették az aranyés smaragdszállítást a bányáktól a Nílusig, ahonnan hajóval vihették tovább a szállítmányt északabbra. A római kor első két évtizedében is elsősorban ezt az útvonalat használták a Vörös-tengerhez. A Kr. e. 1. század legutolsó éveitől Apollinopolis szerepét Koptos vette át, ettől kezdve jelentősebb forgalom alakult ki a Koptos-Bereniké útvonalon. Koptos lett a vámközpont is.

Plinius az Indiába vezető kereskedelmi útvonal leírásánál megadja a Keleti-sivatag Koptos és Bereniké közötti állomásait, lejegyzi a Koptostól mért távolságokat is. Két helyen névmegjelölés nélkül egyszerűen hydreumát említ, három helyen csak az in monte megjelöléssel lokalizálja az állomáshelyet. Név szerint említi Hydreuma Apollinist (ma Wadi Gamal), Novum Hydreumát (ma Wadi Khashir), Vetus Hydreumát (ma Wadi Abu Greiya) és Berenikét. Adatait kiegészíti az Itinerarium Antonini listája. Plinius még nem ismerte Phoinikon (Poenicon) és Compasi neveit, azokat csak hydreumaként említi, az Itinerarium távolságadatait figyelembe véve azonban azonosíthatjuk ezeket (az első és a negyedik állomás Koptostól).

A berenikéi úthálózat közelében 28 állomás nyomát találták meg, átlagosan 19 km-re egymástól. Ezeket azonban nem ugyanabban az időben használták, néhányat csak később építettek, mások időközben elavultak. Az Itinerarium Antonini listája Koptos és Bereniké között 10 állomást tüntet fel. Mivel az út össztávolsága kb. 365 km, így két hydreuma között átlagosan 36,5 km volt a távolság. Legtöbbször gyalog közlekedtek, egy átlagos utazó 5 km/órás sebességgel kb. 35 km-t tudott megtenni egy nap, ami azt jelenti, hogy két biztonsági pont egynapi járóföldre volt egymástól.
Rövidebb távolságot találunk azonban a végállomás, Bereniké közelében: Novum Hydreuma csak 26 km-re volt Berenikétől. Plinius leírása szerint ráadásul a két állomás között még egy pihenőhelyet létesítettek Vetus Hydreumánál, amely mindössze 7 mérföldre (kb. 10 km-re) található Novum Hydreumától (Plinius, Természetrajz VI. 26. 103).



Forrás: Székely Melinda: „Sziklákon, tűzön-vízen át". Kereskedelmi út Rómából Indiába Egyiptomon át