logo

V December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Via militaris Diagonalis.

Az i. sz. 1. század közepén épült 924 kilométeres via Militaris Sigindunumnál (a mai Belgrádnál) kezdődött, majd elhaladt Viminacium (Pozarevac) mellett, átszelte Naissust (Nis), elért Serdicáig (Szófia), majd Philippopolis (Plovdiv), Adrianopolis (Edirne) érintésével jutott Constantinopolisba (Isztambul). A kétsávos út, amelyet egyes források szerint egészen a 7. századig használtak, 8 méter széles volt, s nagy kőlapokkal kövezték ki. (A via Diagonalis nevet is csak a középkorban kapta.)

A hadiút a via Egnatián keresztül a Balkánt behálózó többi úthoz is kapcsolódott. Az út állomásainak leírása olvasható a Tabula Peutingerianában, a 3. századi Itinerarium Antoniniben, valamint a 333ban keletkezett Bordeux-i útleírásban (Itininerarium Burdigalense) is. Az utóbbi érdekessége, hogy a négy legfontosabb várossal három etapra osztott útvonalon jelezte a provinciák határain történő átlépéseket (Pannonia/Moesia, Moesia/Dacia, Dacia/Thracia), továbbá az érintett városok, fogadók és lóváltó állomások nevét:

A Belgrád és Isztanbul közötti szakaszt KONSTANTIN JIRECEK tanulmánya alapján rendesen „katonai útként” szokás emlegetni. Ennek a névhasználatnak egy közvetlen bizonyítékát látta JIRECEK abban a római feliratban, amely egy Plovdivtól északra, a Haemus déli lejtőjén fekvő faluban került elő, és arról tudósít, hogy Nero „fogadókat és őrhelyeket építtetett a katonai utak mentés” (tabernas etpraetoria per vias militares fieri iussit, CIL III 6123 = III 14207(34).

A „Balkán Kolumbuszaként” is emlegetett magyar születésű osztrák műtörténész, KANITZ FÉLIX az utat egyszerűen csak a „Viminacium-Konstantinápolyi hadiút”-nak titulálta. 2010-ben a X. páneurópai közlekedési folyosóhoz tartozó autópálya építésekor szerbiai Dimitrovgradban az út jó állapotban lévő, kövekkel burkolt szakaszát tárták fel régészek.



Forrás: Grüll Tibor A Római Birodalom történeti földrajza 5 Gazdasági földrajz