logo

V December MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Via Appia.

Róma legrégibb útját, amit egy koracsászárkori szerző az „utak királynőjének” (regina viarum, Stat. silv. II. 2.12) nevezett, i. e. 312-ben, a samnisok elleni háború idején kezdte építtetni Appius Claudius Caecus censor (viam Appiam stravit, CIL XI 1827), amit elsődlegesen felvonulási útnak szántak a hadsereg számára.
A via Appia a Porta Capenán keresztül hagyta el Rómát, ezután Aricia, Tres Tabernae, Forum Appii, Tarracina, Fundi, Formiae, Minturnae, Sinuessa és Casilinum városokon haladt keresztül, majd Capuában ért véget. Egyes számítások szerint az út ezen, kb. 185 km-es szakaszának megépítése öt évig tarthatott. Mintegy fél évszázaddal később (i. e. 264) kiegészítették egy Callatián és Caudiumon keresztül Beneventumig, majd Venusia, Tarentum és Uria városán át Brundisiumig tartó szakasszal (320 km). Brundisium (Brindisi), amely harminc évvel korábban kapott colonia rangot, Itália legfontosabb keleti parti kikötője volt, ahonnan át lehetett kelni a Balkánra. Így az egész út hossza kb. 580 km-t tett ki.

A Rómából Brundisiumba történő utazást leírta Horatius egyik szatírájában (sat. I. 5), amiből úgy tűnik, hogy a Pomptinus-mocsarak (plaudes Pomptinae) területén csónakokkal haladtak tovább az utasok, akiknek tájékoztatásáért igazán mindent megtettek a hatóságok. 1759-ben találták meg a via Appia közelében az ún. Boscovich (vagy Pesaro) anemoszkópot, amely egy fél méter átmérőjű márványhenger, amin a 12 szélirányt tüntették fel.
Az út építésekor hatalmas mennyiségű sziklát kellett kitermelni például Tarracina közelében, ahol a Pisco Montano hegyen még ma is láthatók a 40 m magas sziklába vésett számjegyek, amelyek a kitermelt kő magasságát jelzik. Az út Beneventum és Brundisium közötti szakaszát i. sz. 109-től kiváltotta a via Traiana, amely jócskán lerövidítette az Adriai-tengerhez vezető utat.

A régi via Appia használaton kívülre került, s ma már nyomát is alig találni ezen a szakaszon.



Forrás: Grüll Tibor A Római Birodalom történeti földrajza 5 Gazdasági földrajz