A „modernista” gazdaságtörténészek körében az az uralkodó szemlélet, hogy minél fejlettebb egy gazdaság, annál inkább monetizált, vagyis az árucsere (barter) helyét átveszi a pénz mint közvetítő csereeszköz. Csakhogy meglehetősen problémás az a felfogás, mely szerint egyes kutatók a gazdaság monetizáltságának kérdéskörét kizárólag a készpénz használatával azonosítják - írja a kérdés neves hazai szakértője, Torbágyi Melinda (az alábbi gondolatokat az ő lektori jelentéséből idézem). Vitathatatlan, hogy a pénzügyi műveletek egyáltalán nem szükségszerűen csak és kizárólag készpénzmozgást jelentenek még egy olyan gazdaság esetében sem, ahol van általánosan elfogadott pénz.
A monetizált gazdaság első- sorban azt jelenti, hogy létezik olyan fajta pénz, amely minden pénzügyi tevékenységre használható, értékmérő, fizetőeszköz, csereeszköz és vagyon felhalmozásra is alkalmas, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e vagy sem. A görög-római világ pontosan ezen a téren hozott óriási változást az ókori kelet társadalmaihoz képest, noha azok között is voltak olyanok, ahol igen fejlett pénzügyi tevékenység zajlott.

A vert pénz, a pénzérmék megjelenése tette lehetővé, hogy egyetlen pénzformát, az érméket lehetett használni általánosan minden pénzfunkcióban. Pénzértékben lehetett kifejezni az állami büdzsé bevételeit és kiadásait éppen úgy, mint egy fej hagyma árát. Az már más kérdés, hogy egy- egy nagy összegű kifizetés ténylegesen készpénzben történt-e vagy más módon. Az ókori keleti társadalmak nem azért nem voltak monetizáltak, mert nem, vagy csak részben használták a vert pénzt, hanem azért, mert sokféle „pénzt” (vagyis értékmérőd) használtak egymás mellett a különböző pénzfunkciók ellátására.
Manapság senki nem vonja kétségbe, hogy monetizált világban élünk, pedig a készpénzhasználat egyre inkább háttérbe szorul, de ettől még az értékeket, árakat, béreket, a vagyonok nagyságát pénzben mérjük, számoljuk. Egy olyan hatalmas, politikailag és gazdaságilag is jól integrált államban, mint amilyen a Római Birodalom volt, csillagászati pénzösszegek mozogtak, amelyeket egyszerűen lehetetlen volt a pénzérmék fizikai mozgatásával megoldani. Már önmagában ez is felveti azt a jogos kérdést: mit is nevezhetünk pénznek az ókori Róma viszonyai között?