logo

XVI Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Az ampulumi ratio számviteli és irodai szervezete

Hadrianus császár a magasabb közigazgatási állomásokat lovagok részére jelölte ki, a procuratorok sorából a libertusok teljesen kivesznek és egészen az alsóbb fokozatokra kénytelenek szorítkozni. E szigorú korlátozás által a tulajdonképpeni előléptetés lehetősége is megszűnt, vagy a legritkább kivételekre szorítkozott. Az irodai és pénztári tisztviselők ugyan a felette gyorsan váltakozó procuratoroknak pótolhatatlan és megbecsülhetetlen szolgálatokat tettek s a szolgálat folytonosságát, hagyományait biztosították. De bármennyire nélkülözhetetleneknek ismerék is őket, legfeljebb annyit értek el, hogy áthelyezések és a szolgálati minőség változtatásával könnyebbedett némileg sanyarú helyzetük, s különben évek során át halálokig vagy nyugalmaztatásuk idejéig egy ugyanazon állást foglalták el.
Az alsóbb tiszti és segédhivatali sorozatban is meg volt a javadalmi és szolgálati fokozat. A tabulariusok a tulajdonképpeni könyvvezetők és számtisztek, akikkel mint a császári irodákban általában, az Apulumi procuratori bureauban is találkozunk. Neptunalis aug(usti) lib(ertus) tabular(ius) aur(ariarum) Dac(iarum), mint többször érintők, procuratori méltóságig küzdötte fel magát. A nyilván görög eredetű Zmaragdus deo aeterno oltárt szentel nejével Aurelia ürbicaval és Matrona leányával.

Az Apulumi tabulariusok közt nem találkozunk praepositus tabulariorum, vagy princeps tabularius, tehát mai értelemben vett vezető számtiszttel. Felfogásom szerint a tabularius tekinthető hivatalvezetőnek. Segítségére javult az adiutor tabularii. Így Leonas augusti libertus adiutor tabularii Silvanusnak Apulumban szentélyt (sacrum) állít.

A könyvvezetőkkel, számtisztekkel egyenlő fontosságú állást töltött be a szintén mindenütt kimutatható pénztárnokféle, vagyis a dispensator, a kiket kivétel nélkül mindig a császári rabszolgák sorából emeltek e sokszor nagyon is jövedelmes állásra, s a kik a tartományi igazgatóságoknál, főleg a császár magántisztjei s legkivált a császárné alkalmazottjai közt arkarius címén is előfordulnak, holott Rómában ar karnisnak címzett hivatallal nem találkozunk. Ilyen arkarius működött a statio Siscianában, Pannonia superiorban épen a vasbányászatnál. Dalmatiában ezt a tisztet a commentariensis töltötte be.

A daciai aranybányászatnál működött dispensator az Apulumi (zalatnai) ratiónak egyik előkelő és bő jövedelemforrásokkal rendelkező tisztviselője lehetett. A Callistus aug(usti) n(ostri) dispensator által J(ovi) o(ptimo) m(aterno) aeterno conservatori állított gyönyörű oszlopos oltár most is látható Zalatnán Lukács M. kertjében. Dalmatia bányászati ratiója Salonában szintén bír dispensatorral: Thaumasto Aug. commentarie (n)si aurariarum Delmatorum Felicissimus dispe(n)sator. (C. I. L. ΠΙ. 1997.).

Romában a ratio ornamentorumnál a dispensator volt a ratio helyettes főnöke (vikarius rationis), sőt akadályoztatás esetére másodrendű helyettese is ki volt jelölve vikárius vikarii. E két hivatali állás képezé úgyszólván törzsét a pénztári és számviteli osztálynak. Tabulariusokkal találkozunk Rómában a központi márványraktár (statio marmorum) számvevőségénél (optio tabulariorum).
Hermeros Ti. Claudii Csesaris Aug. Germanici ser(vus) Thyamidianus ab marmorib(us) (Grater 25., 12.); Primigenius Imp. Caesaris Vespasiani Aug. Juvencianus tabularius) a marmoribus. (C. I. L. VI. 301. Murat 913, 3.)

Épp úgy ismeretes a lunai (Carrara) márványbányáknak a római raktári igazgatóságából T. Flavius Successus Aug(usti) l(ibertus) tabularius marmorum Lunensium (Orelli 2962. Bruzza 126. lapján), annak tanúságául, hogy legalább a Flavianusok idejében külön könyvvezetés illette Rómában e bányákat. Régibb időkben bérben állhatott a lunai márványfejtés, s legalább Henzen az ott előforduló viliciket nem tartja császári rabszolgáknak.
Minthogy a külső igazgatóságnál nem a császár eszközölte az alsóbb tisztviselőket, mint a központban történt, hanem a procurator kényére voltak azok bízva, úgy, hogy az saját rabszolgáiból, vagy libertusaiból is összeválogathatta segédeit, bár feliratilag ennek a gyakorlatnak kevés példáját ismerjük. így Fortunati Attici Aug. lib. a rationib(us) lib(erti) tabular(ii). Épp úgy Phoebi Actes Aug. 1. 1. proc, summ(arum). Ti. Claudi Aug. 1. Prisci Celer ser. tabui, posuit. Amphatus Hilari Augustor(um) liberti ser(vus) vilicus). Sedati Ti. Cl. Secundini proc. Aug. tabui. Az itt felsorolt irodai tisztviselők egyikéhez sem tartozhatott a nápolyi múzeum egyik sírkövén levő actor /errariamn. Ez inkább a bérlő maga, vagy annak ügynöke lehetett.
Az ilyen alsóbbrendű tisztviselők közös neve prorinii volt a római közszolgálatban. Ezek részére semmi biztos és határozott rang, vagy fizetési osztály nem létezett, mindazonáltal a császári bureaukban ezek is felvitték 40,000 sestertiusig. Ebből a császár környezetében még egyéb mellékjövedelmekkel is tetézett állásból azonban a provinciális ügyosztályoknak kisebbrendű és jelentőségű hivatalnokaira következtetést vonni nem lehet, s minden hihetőség szerint hely és eset szerint szabták meg azok járandóságait s legfeljebb a munka könnyebb vagy súlyosabb természete részesülhetett méltányos figyelembevételben.

A III. században s név szerint Septimius Severustól kezdve gyérülni kezdenek ez alsóbb tisztviselők titulusai, miután ettől kezdve a legkülönfélébb szolgálatokat berendelt katonákkal végeztették. Diocletianus tiszti reformjával az alsóbbrendű szolgálat is megszabott formákat és fokozatokat nyervén s a rendes tiszti (statuti) és számfeletti állások (supernumerarii) szabályzatot nyervén: a császári udvar szerencsevadászainak többé a hivatalok se nyújtanak menedéket s az előléptetési sorrend megállapítása, a qualificationális korlátok kitűzése véget vet az udvar és környezete részéről azelőtt e téren gyakorolt korlátlan önkénykedésnek.

A daciai bányászati számosztály segédszemélyzetét Apulum ratiójában kiegészíti még a helyettes könyvvezető subsequens librariorum. Justinus Caesar(is) verna subseque(n)s librariorum. Az irattár kiadója levéltárnokféléje lehetett Fuscinus verna ab instrumento tab(ulariorum). Az intendatura és igazgatósági raktár kezelésére már inkább fegyelemhez szoktatott katonákat vezényeltek a ΧΠΙ. légiótól. Ily minőségben találkozunk Apulumban M. Aurelius Antoninus miles legionis ΧΠΙ. gemime librariwssal, kit 22 éves korában, katonáskodásának ötödik évében szólított ki szülei karjai közül a halál. A másik P. Helvius Primanus miles legionis ΧΙΠ. geminae librarius consularis, kinek korai elhunytát atyja siratja. A fiatal katona a consuli rangban állott helytartó (legatus) alkalmazottja volt.

Végre a benefidariusról kell megemlékeznünk, a ki ugyan katonai állást foglalt el; de a ratio egyik tényezője volt. Általában mind azon tisztek és principales beneficiarii, kik valamely főbb tisztnek köszönhették kinevezésüket: beneficiarii titulus alatt említtetnek. A császári seregben minden vezénylő tiszt rangjának megfelelő számú beneficiariussal rendelkezett, a kiket az előléptetés, vagy hivatali állás különösebb igényei nélkül különféle üzleti megbízatásokkal láthatott el.

A C. I. L. VIII. 2586. sz. felirata szerint a császári legatus (consularis) Numidiában 30 beneficiariussal, ellenben egy IribiDtus semestris már csupán 5-tel rendelkezett. Midőn 37 -ben Caligula az Afrikában álló legio parancsnokságát a proconsultól egy legátusra ruházta, azt így cimezi: sequatus inter duos beneficiorum numerus. Ilyen beneficiariusa működött minden legatus Augusti pro prietore mellett, sőt az első században az afrikai proconsul légiót vezényelt, továbbá a legio legátusa, tribunusa, a praefectus legionis, praefectus pnetorio, a praetorianusi cohorsok tribunusai, praefectus orbi és tribuni cohortium urbanorum, majd a praefectus, subpraefectus és tribuni vigilum, a hadi flottánál a stolarchus és végre a császári procuratorok rendelkeztek beneficiariusokkal.

Apulumban két beneficiariusról adhatunk számot, ú. m. T. Aurelius Diodes beneficiarius procuratoris, (Jupiternek szentelt oltárával) és Satrius Felix b(eneficiarius) proc(uratoris) Domno et Domnae szentelt oltárával. Mind a ketten a procurator augusti valamelyikénél a bizalmas házi titkári állást tölthették be olyannyira, hogy még az illető házvezetés fáradalmaiban és gondjaiban is osztozkodniuk kell. Mint ilyeneknek ennélfogva meghatározott szerepkört nem jelölhetünk ki, az előadottakból kitetszőleg elég népes és jól szervezett Apulumi ratióban.


Forrás: Téglás Gábor: Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról