logo

XXV Junius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A subprocurator aurariarum

A daciai procuratorok szintén kiváló tekintélyes állást tölthettek be. Ezt bizonyítja a kerület nagyságából származó hivatali előkelőség mellett az is, hogy például M. Ulpius Herntias hamvait a császár Rómába vitette, kétségen kívül jelentékeny szolgálatai elismeréséül. Az állás fontosságát és széles hatáskörét igazolja az is, hogy 161-ben beneficiariust látunk Papirius Rufus procurator aurariarum oldalán, a mire csakis lovagi renden levő tisztviselőket méltattak. Sőt utóbb a teendők felhalmozódásával a ratiót subprocurator aurftriaruui állás személyesítöjével bővítik.
Részemről a térviszonyok ismerete alapján a Mommsentől Apulumba sorozott feliratot Laziussal hajlandóbb vagyok a Fehér-Körös vidék kiterjedő bányászatának központjáról: Körösbányáról származtatni. E vidéket az Abrudbánya-Verespatak-Zalántai bányakerülettől földrajzilag az 1000 méternyi Vulkán-hágó mai napság is annyira elzárja, hogy teljesen elütő közgazdasági és népélet fejlődött ki a hegyen innen és túl. Még a kincstár által 1848 előtt e vidéken folytatott bányászat is külön volt Körösbányáról adminisztrálva.

Ugyanezt a viszonyt képzelem a rómaiak által a Karács hegyen, Budánál, tehát közvetlen a Fehér-Körös közelében folytatott bányászatra nézve, melyet a Körösbánya mellett általam felfedezett s azóta nagy hírre jutott római bányászszobrok is igazolnak. Egészén természetszerűnek látszik ennélfogva, hogy e terjedelmes bányakomplexum külön vezetés alá helyeztetett. Ilyen hivatali vezető lehetett a subprocurator. Hisz még egyes tekintélyesebb márványbányák is külön igazgatóságot képeztek, így Egyiptomban Mons Berenicidis porphyr-bányáit Vespasianus alatt Kr. u. 72-ben C. Junius Clavianus praefectis montis igazgatja, aki a μεταλλάρχης állását töltötte be.


Hispániában a procurator montis Mariani, procurator massae Marianae egyetlen bányavezetője volt. (C. I. L. Π. 956.) Procurator) montis Mariani. Ilyenformán Abrudbáaga, illetőleg Verespatak, Offenbánya környéke, a vulkoji bányászat, a Zalatna közvetlen közelében fekvő Bráza hegy, Runcu bányászata (Nagy-Almáson) s a Dosu Nyegri, Magyarok hegye és Fericel tetőnek keletre Tekerő Pojana felé néző bányászata képezte volna az apuleumi procurator közvetlen kerületét.

A Fehér-Körösre lejtő stanizsai völgytől tovább az Érezhegységnek ÉK irányt követő főgerincétől, vagyis mindjárt a Nagy-Almással, Tekerővel, Pojanával határos stanizsai területen a Magyarok hegye, Fericseltető, a Preluc (Valye Tici) éjszaki völgyeiben, majd Budánál a Mzrecs, Bárza hegyek alatt FelsöLunkojnál (a Musarion bányászat), Kisleányánál (Boica) a Szfrediel (Fürti hegy) Trestiánál végre a Karács hegyen Körösbányánál folytatott bányamíveletek, a körösbányai aranymosásokkal együtt bátran besorozhatok úgy területük nagyságánál, mint izoláltságánál fogva egy subprocurator kerületébe. Azért az ampelumi procurator vihette itt is a legfőbb vezetést és ellenőrzést, vagyis ő volt, aki, mint a lex vipascensis kifejezi: procurator qui metallis praeerit.

A subprocuratorral vagy adiutor procuratorissal egyenlő hivatású tisztviselővel találkozunk Soloi rézbányászatánál is. Galenus De antidotis 1. c. 2. Κύπρον γοϋ ίστορήσαι βουλήσεις εγώ διά ταυτα φίλον τε έχων τόν έν αυτή πολύ δυνάμενον έταϊρυν δντα τού προεστώϋος ταν μεταλλω έπιτρόπου Καίσαρος.

A subprocurator, adiutor procuratoris tehát olyan hivatali hatáskört tölthetett be, a minővel a nagybányai, vagy selmecbányai bányaigazgatósági kerületekben alkalmazott s több-kisebb mű vezetését eszközlő egyes hivatalfőnökök bírnak, vagy a minőt bányarendőri tekintetben a bányakapitányságokkal szemben az egyes bányabiztosságok betöltenek.

A daciai procurator aurariarum a császári kincstár tiszti létszámához tartozott, s a számadása alá eső jövedelmeket a patrimonium cassaris szállította be. Állásának jelentőségét fokozta az aranybányászathoz megkívántató speciális ásványkőzettani és technikai ismeretek mellőzhetetlensége. A kő-, sőt márványbányák se igényeltek annyi szakismeretet s azért Egyiptomban bátran alkalmazhatták a kipróbált rabszolgákat és libertusokat.

Az aranybányászatot azonban pusztán kezelő tisztviselőkre nem bízhatták s az itt felmerülő bonyolult jogi kérdések az arany lefejtésénél, zúzásánál, kimosásánál elfoglalt külön-külön munkakört betöltő tisztviselők harmonikus vezetése, a minduntalan résen álló csalási hajlam, tolvajlási kísérletek meghiúsítása akkora értelmiséget és avatottságot igényeltek, mennyit a császári ház alsóbbrendű meghittjeiről alig tételezhetünk fel s a mennyit az egyes tartományi fináncigazgatóságok körében se lehetett elsajátítani. S főképp mióta Hadrianus császár az addig csupán katonák által élvezett magasabb rangfokozat sorompóit a polgári szolgálat érdemesebbjei előtt is felnyitotta s egy a katonai szolgálattól független, önálló, külön polgári tisztikart teremtett: ez a pálya is kielégíthető a születési és képzettségi előkelőség ambitióját.


Forrás: Téglás Gábor: Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról