logo

I December AD

A szónoklás és a költészet műfajának különbségei

1. Azt mondják, a szónokoknak ugyanúgy fajtái vannak, mint a költőknek. Tévedés, hisz ez utóbbiak sokfélék. A tragikus, komikus, epikus, melikus2 illetve a dithürambosz-költészetnek, amelyet a görögök a latinoknál szívesebben műveltek, mind megvan a rá jellemző, a többitől eltérő sajátossága. A tragédiában helytelen tréfálkozni, amint a komédiában is rút a búsongás. Ugyanígy a többinek is megvan a maga hangzása és az értő fül számára felismerhető hangja.

2. A szónokok fajtáinak felsorolásánál ellenben, ha egyeseket magasztosnak, fenségesnek, bőbeszédűnek, másokat egyszerűnek, pontosnak, tömörnek gondolunk, megint másokat pedig a kettő közé helyezünk mintegy a kettő keverékeként, az emberekről mondunk valamit, nem pedig magáról a dologról. Utóbbinál ugyanis a legjobbat keressük, míg az emberek esetében csak bemutatjuk, hogy milyenek. Hisz tarthatjuk Enniust4 a legkiválóbb epikus költőnek, ha úgy tetszik, Pacuviusts a legjobb tragédiaszerzőnek, és talán Caeciliust6 a legjobb komikusnak.

3. A szónokokat viszont nem oszthatjuk különböző nemekre, hiszen a tökéleteset keressük. A tökéletesnek ugyanis csak egy fajtája van, és akik ettől különböznek, nem műfajukban térnek el, mint például Terentius Acciustól, hanem ugyanazon nembe tartoznak, csak épp nem egyenrangúak. A legkiválóbb szónok ugyanis az, aki okításával a hallgatóság lelkét tanítja, gyönyörködteti és megindítja. Tanítani kötelesség, gyönyörködtetni tisztesség, megindítani szükséges.

4. Be kell látnunk, hogy ezek tekintetében nem minden szónok egyformán jó, de ez nem a műfajuknak köszönhető, hanem a szintjüknek. Létezik egy legjobb, és a hozzá legközelebb álló hasonlít rá a leginkább. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy ami a legjobbtól a legtávolabb áll, az a legrosszabb.



2. Mivel tehát az ékesszólás szavakból és gondolatokból áll, ha tisztán és hibátlanul, vagyis latinosan kívánunk beszélni, a szó szerinti és az átvitt értelemben használt szavak esetében is a választékosságra kell törekednünk. A szó szerinti értelemben használt szavak esetében a lehető legtisztább kifejezések megkeresése végett, az átvitt értelműeknél pedig azért, hogy a hasonlóságot megőrizve óvatosan bánjunk az erőltetett kifejezésekkel.

5. A gondolatoknak pedig ugyanannyi fajtájuk van, mint amennyi a fentebb említett érdemeknek. A tanításnál elmések, a gyönyörködtetésnél ékesek, a megindításnál súlyosak. A szavak összefűzése szintén két dologra van hatással: a beszéd hangzására és simaságára; s a gondolatoknak is megvan a maguk szerkezete és a bizonyításra legalkalmasabb elrendezése. Mindezek mintegy épületként az emlékezeten alapulnak, s a perbeszéd fényében ragyognak.



Kisdi Klára fordítása