XXI Quintilis MMXVII AD

Jézus Krisztus származása - Galilea szerepe Jézus perében.

Palesztina i. e. 63-ban bekövetkezett római uralmától kezdve Jézus származási helye, Galilea sajátos jelentőséggel bírt Syria provincián belül. Galilea helyzete egyedülálló volt Palesztina többi tartományáéhoz képest. Ézsaiás próféta a tartományt a pogányok kerületének nevezte (gelil, Wá), innen származik a Galilea elnevezés. Galilea főleg zsidó lakosságú volt az 1. században, és a hellenista hatásoktól épp úgy mentes maradt, ahogy a római uralom sem érintette közvetlenül.
Josephus Flavius, 1. századi zsidó történetíró, aki a lázadó tartomány főparancsnokaként szerzett ismereteit vetette papírra a zsidó háborúról írott művében, a galileaiakat rendíthetetlen hazafiaknak írta le, akik „minden ellenséges támadást visszavertek, és fiatal koruk óta edzették magukat a harcra”. A rabbinikus irodalom ugyanakkor egészen más képet fest a galileai emberről: „itt a galileai jelző az „északiak”-ra értendő nevetséges, tudatlan, vallási értelemben tisztátalant jelentett, rájuk utalt a pejoratív paraszt (pxnas, am haarec) kifejezés.”

Nagyban rontotta az északi tartomány megítélését Jeruzsálem szemében az a tény, hogy a Jézus idején palesztinában beszélt arámi nyelvet a galileaiak nem beszélték helyesen. Kitűnik ez a rabbinikus irodalom bizonyos részleteiből is, de maguk a szinoptikus evangéliumok is rámutatnak a Jézus korabeli dialektusbéli különbségekre. Ma már valószínűsíthető, hogy Jézus és galileai tanítványai is az arámi nyelv galileai dialektusát beszélték, hiszen a görög nyelvű Újszövetség is utal erre akkor, amikor Pétert - Jézus megtagadásakor - épp galileai dialektusa leplezi le a jeruzsálemi főpapok előtt: „Bizony, közülük való vagy te is; hiszen kiejtésed is árulkodik rólad.”
A rabbinikus szövegek és János evangéliuma a galileaiakat ugyanakkor nem az érthetetlen kiejtésük miatt ostorozza leginkább, hanem a Tórában előírt tisztasági előírásokat áthágó, átkozott tömegnek emlegeti őket. A herodiánus és a római hatóságok előtt bármely személy, aki a galileai tetrarchiában több követőt gyűjtött maga köré, legalábbis potenciális lázadónak számított.

Megállapítható tehát, hogy elsősorban ez a körülmény teremtette meg később a hivatalos zsidó vallási vezetés számára azt az alapot, mely Jézus büntetőjogi felelősségre vonásához, majd kivégzéséhez vezetett.




Forrás: Urbán Erika - Jézus Krisztus pere