logo

VIII Sextilis AD

Probus (276-282).

Epit. de Caes. 37.1.
„Probus egy falusi, kertészkedésben jártas apától, név szerint Dalmatiustól született, s hat évet uralkodott.”

Probus Sirmiumban született. A Historia Augusta szerint atyját Maximusnak hívták, katona volt és elérte a tribunusi rangot is a seregben, majd Egyiptomban halt meg. Probus 276 júliusa és 282 szeptembere / októbere között viselte a bíbort, tehát valóban körülbelül hat évig.



Epit. de Caes. 37.2.
„Legyőzte az imperátorrá tett Saturninust keleten, Proculust és Bonosust pedig Agrippinában.”

A három usurpátorral az Aurelianus ellen felkelő Firmusszal kiegészítve a listát a Historia Augusta egy külön fejezetben foglalkozik. A maurus származású, Syria helytartói posztját betöltő Caius Iulius Saturninust 281-ben tették meg ellencsászárnak Antiochiában a csapatai, azonban még ugyanebben az évben, Apameiában meg is gyilkolták.
Caius Proculus Agrippinában, vagyis Colonia Claudia Ara Agrippinensisben (a mai Kölnben) ragadta magához a hatalmat a Historia Augusta szerint amazontermészetű felesége, Vituriga / Samso nyomására. A trónbitorlás 280-ban történhetett és rövid életű volt, Probus ugyanis felvonult az usurpátor ellen és legyőzte, miután Proculust frank szövetségesei cserbenhagyták. A csatában az ellencsászár is meghalt
Bonosust is 280-ban emelték császárrá Agrippinában. A ripa menti germánok a rómaiak gondatlanságát kihasználva hajókat gyújtottak fel a Rajnán, a flotta parancsnoki tisztségét betöltő Bonosus pedig, miután értesült a veszteség nagyságáról, megijedt a rá váró büntetéstől, így hát felöltötte a bíbort. Probus vereséget mért rá, majd az usurpátor kétségbeesésében felakasztotta magát.



Epit. de Caes. 37.3.
„Megengedte a galloknak és a pannoniaiaknak, hogy szőlőskertjeik legyenek (...) a katonaság munkájával szőlőskerteket ültetett.”

Egy Domitianus alatti rendelet megtiltotta Itáliában új szőlőültetvények létrehozását, ehelyett búzatermesztést írt elő, a provinciákban pedig elrendelte, hogy a tulajdonosok a szőlőtőkék felét vágják ki. A rendeletet akkor és a későbbiekben is kevéssé tartották be, a III. században ugyanúgy virágzott a szőlőtermesztés a Római Birodalomban, mint Domitianus uralkodása előtt.
Aurelianus császár egyenesen azt tervezte, hogy biztosítja Róma népének az ingyenes borellátását, s ennek érdekében Etruriát teleülteti szőlőtőkékkel. Domitianus rendeletét végül Probus vonta vissza 276-ban, az Epitome de Caesaribus fenti sorai is ezt a rendelkezést ismertetik. Probus alapelve az volt, hogy a katonákat nem hagyta békeidőben sem elpuhulni, ezért aztán szőlőtermesztésre és mocsarak lecsapolására kényszerítette őket.



Epit. de Caes. 37.4.
„Sirmiumban, a Vastoronyban ölték meg.”

A császár elleni katonai lázadás oka az lehetett, hogy Probus túlságosan keményen bánt a katonáival. 282 szeptemberében / októberében ölték meg.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)